Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
52. §. b) — Konverzió illetékmentessége. tesség már azért sem, mert a biztosítéki okirat alapján bejegyzett zálogjoggal fedezett váltóhitel vagy folyószámlahitel alapján esetleg a jövőben is újabb és újabb, a konverzióval össze sem függő kölcsönök vehetők fel. — A döntvény rendelkező részének utolsó bekezdésében foglalt feltétel abban leli magyarázatát, hogy azok a váltó, és egyéb követelések, amelyeknél a zálogjogi biztosítás nem kölcsönös megállapodáson alapszik, a jelzálogkölcsönökkel az 1881 :LXX. tc. szempontjából azonos tekintet alá esőknek nem vehetők., — Mindezeknél fogva a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya 18. sz. döntvényének b) pontjában foglalt rendelkezést a jelent döntvény értelmében kellett megváltoztatni. (XXIX. számú döntvény. — 1907.) Az 1881 :LXX. tc.-ben biztosított illetékmentesség' kiterjed a bekebelezett kamatozó vételártartozásnak kisebb kamatlábú kölcsöntartozássá való átváltoztatására is. Az 18181 :LXX. tc. indokolásából és a képviselőház pénzügyi bizottságának erre vonatkozó jelentéséből is kitűnik, hogy a törvénynek nyíltan kifejezett célzata az, hogy az ingatlanokat terhelő adósságoknak kisebb kamatozású jelzálogkölcsönökre való átváltoztatása megkönnyíttessék., — Azt, hogy a telekkönyvileg biztosított kamatozó vételártartozás olyan természetű jelzálogadósság, mintha az külön kötelezvény alapján keletkezett volna, elvitatni nem lehet. Éppen azért és mert az 1881 :LXX. tc. az illetékkedvezmény megadását a régi átváltoztatható tartozás eredeti keletkezési módjától nem teszi függővé, az idézett tc.-ben biztosított illetékmentességi kedvezményt a bekebelezett kamatozó vételártartozásnak kisebb kamatlábú jelzálogkölcsöntartozássá való átváltoztatására is ki kellett terjeszteni . (63. számú jogegységi megállapodás. ) i Az 1881 :LXX. tc.-ben biztosított illetékmentesség kiterjed a vételárhátralékból eredő jelzálogkölcsön átváltoztatására is. Sem az 1881 :LXX. tc, sem pedig a törvény végrehajtása iránt kiadott 1881. évi 86.939. számú pénzügyminiszteri rendetlet az illetékkedvezményt a régi átváltoztatandó tartozás eredeti keletkezési módjától nem teszi függővé. Téves tehát a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak az az érvelése, hogy a kedvezmény azért nem adható meg, mert a konvertált kétrendbeli bankadósság eredetileg vételárhátralékot képezett s így az nem jelzálogkölcsön, mert a hátralékos bekebelezéssel biztosított vételárrészlet azáltal, hogy az eladó beleegyezésével, jelzálogi biztosíték és kamatfizetés kötelezettsége