Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

38 52. §. b) — Konverzió illetékmentessége. követelés tárgya az átváltoztatásnak, de csak abban az esetben, ha — 1. az új kölcsön jelzálogilag biztosított kötelezvény (adós­levél) alapján vétetett fel; 2. a régi követelés az adós által adott bekebelezési enge­dély alapján biztosíttatott jelzálogilag. Az 1881:JLXX. tc. indokolásából és a képviselőház pénz­ügyi bizottságának erre vonakozó jelentéséből kitűnik, hogy e törvénynek nyíltan kifejezett célzata az, hogy az ingatlano­kat terhelő adósságoknak kisebb kamatozása jelzálogkölcsö­nökre való átváltoztatása megkönnyítessék. — Az ezen tör­vénycikk által feltételezett kölcsönmüveleteknél természetsze­rűleg két kölcsön, a régi és az új áll egymással szemben. — Hogy a régi kölcsönnek milyen okiraton kell alapulni, erről a törvény egyáltalában nem intézkedik, miért is a törvényben foglalt illetékkedvezmények megadását nem lehet ahhoz a fel­tételhez kötni, hogy a régi kölcsön kötelezvényen (adóslevé­len) alapuljon és hogy a zálogjog ezen kötelezvény (adóslevél) alapján jegyeztessék be. — Ebből nyilvánvalólag következik, hogy a törvény célzatához képest a váltó, vagy biztosítéki ok­irat alapján bejegyzett zálogjoggal fedezett kölcsönkövetelések sem zárhatók ki az illetékkedvezményből, mert ezek is nyil­ván kölcsönök és pedig jelzálogilag is biztosított kölcsönök lévén, nincs ok, mely miatt az 1881 :LXX. tc. alkalmazása szem­pontjából, más tekintet alá essenek, mint a kötelezvény (adós­levél) alapján bejegyzett jelzálogkölcsönök., — Természetes, hogy ezeknél is csak annyiban adható meg az illetékkedvez­mény, amennyiben az átváltoztatás (a konverzió) idejében fennálló tőkeadósság mennyisége és az akkor fizetett kamatok és mellékjárulékok, melyek az illetékkedvezmény megadha­tása céljából összehasonlítás tárgyát képezik, igazoltatnak és ezek alapján a törvényben meghatározott feltételek megálla­píthatók. — Ez a szempont azonban nem alkalmazható az új kölcsönre, amelyre a régi kölcsön átváltozik, mert a törvény célzatából és rendelkezéséből megállapítható, hogy az illeték­kedvezmények a szoros értelemben vett jelzálogkölcsönök létre­jöttét feltételezik, amit világosan bizonyít a törvény 1. §-ának első bekezdésében foglalt az a rendelkezése, hogy az illeték­mentesség a konverzió alkalmával kiállítandó kötelezvényekre, bekebelezési engedélyekre, úgy az ezek alapján eszköz­lendő telekkönyvi bejegyzésekre vonatkozik. Ha tehát az új kölcsön nem kötelezvényen (adóslevélen) alapszik és a zálogjog . nem kötelezvény (adóslevél) alapján ke­beleztetik be, hanem például váltó, vagy biztosítéki okirat alapján, ez esetben az illetékmentesség kedvezménye nem igényelhető. Utóbbi esetben nem igényelhető az illetékmen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom