Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

52, §, b} — Konverzió illetékmentessége. 37 lönösen a bekebelezett váltókon, a jelzálogi biztosíték mellett nyújtott váltóhitelen, vagy egyéb nyilt hitelen alapuló követelések s a biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követelések. Mindezek a tartozások, eltekintve attól, hogy a jelzálogi biztosítékot külön, s rendszerint korábban és előre nyújtják, s hogy a tulajdonképeni tartozás csak rendszerint később és mindig külön keletkezik, a törvény által feltételezett jelzálogkölcsönkövetelések közé azért nem sorozhatok, mert nem felelnek meg az illetékmentesség többi kellékeknek, jelesül annak, hogy állandó jellegű kamatlábuk öszszehasonlítható legyen az újabb jelzálogkölcsön mérsékeltebb kamatlábával vagy az állandó jellegű kamat- és mellékjárulékok az új kölcsön mérsékeltebb kamatjával és mellékjárulékaival. Hogy pedig ily állandó jellegű kamat- és mellékjárulékok képezik a kedvezmény feltételét, kitűnik a törvény rendelkezéséből, mert az átváltoztatandó kölcsön változó kamatlába egyenesen kizárja az összehasonlítást s annak a feltételnek elbírálását, hogy az új kölcsön kamatlába s kamata és mellék járulékai mérsékeltebbek-e. — De másfelől az egész törvénynek az a célzata, hogy a jelzálogkölcsönök átváltoztatásánál az eredeti tartozásból még fennálló kölcsöntőkehátralék erejéig az ismételt illetékfizetés alól mentesítsen, s a törvénynek az a részletes rendelkezése, hogy a bejegyzési illetéken kívül csak az új kölcsönről kiállítandó kötelezvény ? bekebelezési engedély illetékére nézve adja meg a mentességet, kizárja a törvénynek olyatén alkalmazását, amely mellett illetékkedvezmény adathatnék oly esetekben is, midőn eredetileg kötelezvény kiállítva nem lévén, ismételt illetéklerovás esete nem is foroghat fenn s midőn az átváltoztatandó tartozás hullámzásánál fogva sem az eredeti tartozás, sem az a körülmény, hogy az átváltoztatandó tartozás az eredeti kölcsönkövetelésből maradt fenn, biztosan meg nem állapítható. — önként érthető, hogy az 1881 :LXX. tc. ilyetén alkalmazása az illetékszabályok általános rendelkezésein alapuló illetékmentességeket nem érinti s jelesül nem befolyásolja az illetékszabályok 54. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek alkalmazását, hogy az új kölcsönökről kiállított kötelezvényben lekötött biztosítéki összegtől a II. fokozat szerinti illeték külön nem követelhető. (XVIII. számú döntvény. — 1900.) A m. kir. közigazgatási bíróság a 18. sz, alatt hozott döntvény b) pontját megváltoztatja és kimondja, hogy az 1881 :LXX. tc.-ben biztosított illetékkedvezmény azokra az esetekre is alkalmazható, melyekben jelzálogüag biztosított váltókövetelés, vagy biztosítéki okirat alapján bejegyzett zálogjoggal fedezett egyéb