Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

36 52, §, b) — Konverzió illetékmentessége. mily más elsőbbségi kölcsön átváltoztatásának esetére s így a panaszos esetére sem, amikor nem vasúti elsőbbségi kölcsön átváltoztatásáról, hanem az „E. t. és c. rtg." budapesti cég elsőbbségi kölcsönének átváltoztatásáról van szó. (1193. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914.) A jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával adandó illetékkedvezmény megállapításánál az 1881 :LXX. tc. sem a) a lekötött új biztosítéki összegre, sem b) azokra az esetekre nem alkalmazható, amelyekben jelzálogilag biztosított váltókövetelés vagy biztosítéki okirat alapján bekebelezett zálogjoggal fedezett egyéb követelés a tárgya az átváltoztatásnak. a) Az 1881 :LXX. tc. í. §-a szerint az ott megjelölt feltételek mellett a jelzálogkölcsönök átváltoztatása alkalmával kiállítandó kötelezvények, bekebelezési engedélyek, úgy az ezek alapján eszközlendő telekkönyvi bejegyzések után a szabályszerű fokozatos-, illetőleg a százalékos bejegyzési illeték nem jár attól az összegtől, mely a bekebelezett eredeti tartozásból még tényleg fennálló adósságok összegét meg nem haladja. — A törvény ebben a rendelkezésében minden kétséget kizáró módon határozza meg azt az összeget, amelynek erejéig az új kölcsönműveletet illetékmentességben részesiti s ezt kifejezetten az eredeti tartozásból még tényleg fennálló tőkeösszegre szorítja. Az ilykép megvont határon túlmenő kedvezmény megadása tehát e tőrvényre nem alapítható, sőt mivel a kikötött biztosítéki összeg nem is alkatrésze a kölcsönkövetelésnek, hanem egyéb külön felmerülhető követelés fedezésére szolgál, a kikötött biztosítéld összegnek figyelembevétele egyenesen a tőrvény rendelkezésébe ütköznék. b) Az 18181 :LXX. tc. 1. §-a, midőn a jelzálogkölcsönök álváltoztatásánál a kiállítandó kötelezvényekre, a bekebelezési engedélyekre, s az ezek alapján eszközlendő bejegyzésekre nézve illetékkedvezményeket állapít meg, egyéb feltételek mellett ahhoz köti a kedvezményeket, hogy jelzálógkölcsönkövetelés jelzálogkölcsönköveteléssé változtassék át s hogy az átváltozott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál, végül hogy a fizetendő kamat- és mellékjárulékok összege a korábban fizetett kamat- és mellékjárulékok összegét meg ne haladja. — Mindeme feltételek egybevetése arra a következtetésre juttat, hogy a kedvezmények csak a szó szorosabb értelmében vett jelzálogkölcsönkövetelések átváltoztatására vonatkoznak, s nem terjeszthetők ki azokra az esetekre, midőn oly tartozások átváltoztatásáról van szó, amelyek jelzálogkövetelést képezhetnek ugyan, kölcsön természetével is bírhatnak, de a szó szorosabb értelmében vett jelzálogkölcsönnek nem minősíthetők, milyenek kü-