Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

186 63. tétel. — Kivonatok. lembevételét csak akkor engedi meg, ha az összefüggést a meillékügyletnek a főügyleti okirat szövegébe való belefoglalása bizonyítja. (274. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Kényszeregyezségi eljárásban adott kezességi nyilatkozat, ha azt a hitelezők nem fogadták el, nem esik a kezességi okiratokra megállapított illeték alá. Az illeték tárgya a Sch. M. által 1926 február 17-én kiállított oly tartalmú okirat, amelyben az azt kiállító aziránt tesz nyilatkozatot, hogy a M. és Sch. cég ellen folyamatban levő kény szeregyezségi ügyben, az eljárás folyamán bejelentett és valódinak elismert követelések, adósok és hitelezők által megállapított egyezségi kvótájának megfizetésére a hitelezőkkel szemben kezességet vállal és amennyiben az adósok a fizetési kötelességüknek eleget nem tennének, arra kötelezi magát, hogy az esedékessé vált tartozást megfizeti. — Azonban abból a körülményből, hogy a M. és Sch. cég ellen a [törvényszéknél folytatott kényszeregyezségi eljárás iratai közt 37. alszám alatt levő jegyzőkönyvből megállapítható! ag az első tárgyalást éppen 1926. évi február 18-án — tehát az illetékezés alá vont kezességi nyilatkozat kiállítása utáni napon — tartották, s hogy ezen a tárgyaláson az adósok, te^ kintettel arra, hogy az egyezség létrejöttéhez már csak csekély áldozatra volt szükségük, a tárgyalás elhalasztását kérték; s végre, hogy az ezután 1926 március 11-én megtartott tárgyaláson más személyek által kiállított kezességi nyilatkozatot fogadták el és annak alapján jött létre az egyezség; a m. kir. közigazgatási bíróság valónak fogadja el a panaszosoknak azt az előadását, hogy a Sch. M. által kiállított s most illetékezés alá vett kezességi nyilatkozatot a hitelezők nem fogadták el. — Minthogy pedig a magánjog szabályai szerint a kezességi szerződés nem a kezes és az adós, hanem a kezes és a hitelező közt jön létre, vagyis a szerződés csak akkor létesül, amikor a hitelező a kezességi nyilatkozatot elfogadja, s csak annak elfogadása után keletkezik az adós és a kezes közt is jogviszony: a fenti tényállásból nyilvánvaló, hogy a kényszeregyezségi ügyben szerepelt hitelezők visszautasítása miatta ezzel az okirattal kezességi szerződés létre nem jött, amiért is arra illeték kiszabásnak hele nincs. (1738. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.) 63. tétel. 510011931. M. E. sz. r. 25. §.; 1SM:X\1. tc. 45. §.; 1913.XV11L tc. 2k. §.; 330011930. M. E. sz. r. lOh. §.