Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

60. tétel — Kezességi okiratok. 185 s ennélfogva az ilyen körülmények között kiállított kezességi nyilatkozat is illetékköteles. Mind az illetékszabályok 54. §-a mind az illetékdíj jegyzék 60. tétele a kezességvállalási nyilatkozatnak az illetékmentességét ahhoz a feltételhez köti, hogy a kezességvállalás „a íőügyletről kiállított okiratban forduljon elő", illetve „a főügylet iránti okmányban legyen kikötve". A gyakorlatban idevonatkozóan nyilvánult eltérő felfogásokból az a kérdés adódott, hogy az idézett szabályokban említett okirat alatt mit kell érteni: a íőügyletről készült okiratnak a szövegét-e, vagy pedig a papirost, amelyen a főügyletet okiratba foglalták. A kérdést eldönti egyrészt az illetékszabályok 46. §-a, amely „egy íven többrendbeli okiratról" szólván, kimondja, hogy ha egy íven többrendbeli okiratot állítanak ki, az illetéket mindegyik után le kell róni, — másrészt az illetékszabályoknak az „okiratalkatrészekrőí" szóló 49. §-a azzal a meghatározással, hogy a már teljesen kiállított okiratban foglalt jogügyletben a jogok vagy kötelezettségek helyére* idejére, nemére vagy terjedelmére nézve változás nem történik, külön illeték alá nem esnek. — Ezekből a rendelkezésekből kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a már kiállított (aláírt) okiratot követően, ugyanazon az íven (papiroson) kiállított bárminő további jogügyietet: külön okiratnak kell tekinteni. Az okirati szöveg az irányadó tehát, nem pedig a papiros, s ezért nem lehet a főügylet teljes kiállítását követően az ugyanazon az íven kiállított kezességi nyilatkozatot a főügylet okiratában bennfoglaltnak tekinteni. A törvénynek „okiratban", „okmányban", szavait nem lehet — a papíros azonosságára gondolva — „okiraton", „okmányon" szavakkal helyettesíteni. I&zen a megállapításon nem változtathat az sem, hogy a kezességi nyilatkozatot esetleg azon nyomban rávezetik a főügyletről kiállított okirat papirosára. Az okiratok különállása szempontjából ugyanis azok kiállításának az ideje közömbös. A keltezés azonossága, valamint a tanuk azonossága, nemkülönben bárminő másféle kísérő körülmény legfeljebb arra mutathat, hogy az utólag kiállított okirat eredeti gazdasági okozati összefüggésben van a főügylettel, vagy hogy a felek a főügyletben és a mellékügyletben egyszerre — egységesen — állapodtak meg. Az illetékszabályok fent idézett rendelkezéseinek azonban éppen az a lényege, hogy a főügylet és a mellékügylet eredeti gazdasági összefüggésének az illeték szempontjából való figye-