Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. olyan illetékügyi helyzetben lenne, mint a szerződésről készült alakszerű okirat. Ennélfogva bármilyen körülményiek között szűnik is meg egészben vagy részben a levélnek a feltételes illetékmentessége, a következmény semminő irányban nem terjedhet túl azon a helyzeten, aminőben a levél akkor lett volna, ha a feltételes illetékmentesség meg nem illeti. Ebből következik a kérdésben keletkezett megállapodás, (252/1. számú jogegységi megállapodás. — 1936) A perben felhasznált kereskedelmi levél illetékét a pernek a felhasználás időpontjában megállapítható értéke után kell leróni, s az illeték mértékére az a körülmény, hogy a per tárgyának értéke később változott, nincs befolyással. A panaszos a 105.600 K iránt indított keresetéhez csatolt és a kereseti összegnek megfelelően bélyegzett kötlevelén lerótt illeték egy részének visszatérítését azon a címen kéri, hogy a bíróság a kereseti követelésből csak 61.600 K-t ítélt meg, a per tárgyának tehát csak ez az összeg tekinthető, s hogy csak ennek megfelelő illeték jár a kincstárnak. — A panasz alaptalan. — Az 1914:XLIII. tc. 86. §-a szerint a perben bizonyítás céljából felhasznált feltételesen illetékmentes levelek a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest esnek illeték alá. Az •illetékszabályok 23. §. 2. pontja értelmében pedig az illetéket le kell róni, mielőtt a levelet a perben tényleg felhasználták volna. Kétségtelen ebből, hogy a kincstárnak az illetékhez való joga abban időpontban áll be, amikor a levelet a bírósághoz bemutatják. Az illeték mértékére nézve tehát csakis a pernek ebben az időpontban megállapítható értéke lehet az irányadó. A keresethez csatolt levél illetéket ezek szerint csakis a kereseti összeghez képest lehet helyesen leróni, s az így lerótt illeték jogosságára és helyességére az a körülmény, hogy később a per tárgyának értéke változik-e és milyen irányban, semmiféle befolyással nem lehet. Annál kevésbbé lehet erre befolyással az a körülmény, hogy a bíróság a kenesieti kérelem felett milyen ítéletet hoz, mert azáltal, hogy a bíróság a kereset egy részét elutasította, a per tárgyának az értéke változást nem szenvedett. (1299. számú elvi jelentőségű határozat. — 1916.) A kereskedelmi levélnek az illetékét csak attól a peres féltol (értve a mellékbeavatkozót és a perbehívottat is), illetve a bírói eljárásnak csak attól az ügyfelétől lehet követemi, aki a levelet a bírói eljárásban, bizonyítás céljából felhasználta, de ettől is csak abban az esetben, ha ő a levélnek a kiállítója, elfogar