Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
59. tétel — Kereskedők és iparosok levelei. 179 rint való szövege ezt az elvet kifejezetten nem tartalmazza, mégis ennek a szakasznak keletkezése körülményeiből kétségtelenül megállapítható az, hogy a törvényhozás célja ez volt. — A törvényjavaslat ugyanis a kereskedelmi levelek illetékére nézve semmitele rendelkezést nem tartalmazott. Ily módon érvényben maradt volna az az eddigi jogszabály, amely szerint a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél a perben való felhasználás folytán a benne foglalt ügylet értékalapja után esik illeték alá. — A javaslat bizottsági tárgyalás során a pénzügyi és igazságügyi bizottság ezt a rendelkezést igen súlyos tehernek tartván, a 86. §-hoz olyan pótlást ajánlott, amelynek értelmében akkor, ha a levelet nem a benne foglalt jogügylet érdemének, hanem csak az abból eredő mellékkérdésnek érvényesítése végett használják, az illeték alapjául csupán a per, vagy a mellékkérdés értéke vétessék. — A képviselőházi tárgyaláson az előadó a törvénnyé vált szöveget ajánlotta, kifejezetten azzal az indokolással, hogy az új szöveg világosabb s a kereskedői világra előnyösebb a bizottsági szövegnél. Az előny abban áll, hogy nemcsak a mellékkérdésben, hanem az ügylet érdemében folyt pernél is csak a per, s nem a jogügylet tárgyának az értéke lehet az irányadó. — Vilógosan kitűnik ezekből, hogy a törvényhozás előtt csakis az az eset lebegett, amikor a levelet az ügylet egy részének vitássá válása miatt használják fel, s azt akarta elérni, hogy ilyen esetben csupán a vitás rész értéke után rovassék le az illeték. Semmiesetre sem akarta azonban azt, hogy egy nagyobb értékű perben, az annál kisebb jogügyleti értékű levelek is a sokkal nagyobb értékű per tárgya után illetékeztessenek, ami különben illetékrendszerünk alapelveibe is ütköznék. — Minthogy pedig az eljárás tárgya 495.000 K-t tett ki, ezzel szemben pedig a kereskedelmi levél alapján megvett vassalak értéke csak 75.000 K volt, a fentiek szerint az illeték nem lehet nagyobb, mint amennvi a levélben foglalt ügylet teljes értékétől vagyis 75.000 K-tol jár, a panaszos által fizetendő illetéket a 75.000 K után III. fokozat szerint járó 470 K-ban kellett megállapítani. (1349. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) Ha a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet több perben használják fel, amelyeknek együttes perértéke nagyobb, mint a levélben foglalt jogügyletnek az értéke, nem lehet több illetéket követelni, mint amennyi a jogügylet értéke alapján jár. A kereskedelmi levél feltételes illetékmentessége: jogkedvezmény, kivételes szabály, amely ha fenn nem állana, a kereskedelmi levél a rendes szabály alá esnék, vagyis ugyan12*
