Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
59. tétel. — Kereskedők és iparosok levelei. 175 A kereskedelmi levélnek feltételes illetékmentessége akkor is megszűnik, ha a levél tartalmát valamely beadványban vagy tárgyalási jegyzőkönyvben idézik. De ha a levél tartalmát nem egészen, hanem csak részben idézik, akkor a mentesség megszűnése csak az idézett részlet tartalmának alapulvételével járó illetékösszeg erejéig áll be. A kérdés, amelyet el kellett dönteni, az illetékdíjjegyzék 69. tételének („Másolatok") 1. jegyzetében foglalt szabályok alkalmazása körül vetődött fel, amely szabályok következőképpen hangzanak: „A felek által készített másolatok csak akkor illetékkötelesek, ba azok bélvegköteles beadványhoz vagy jegyzőkönyvhöz mellékeltetnek* és ezen esetben a mellékletekre megszaboit illeték alá esnek. Ha azonban feltételesen mentes, vagy a külföldön kelt okiratok egyszerű vagy hitelesített másolatai is használtatnak mellékletek gyanánt, szükséges ezekre eleve azon hivatalos bizonyítványt vezetni, hogy az eredeti okirat a bekövetkezett hivatalos használat miatt a szabályszerű bélyeggel elláttatott. Ha a fél az eredeti okiratot elő nem mutathatja, vagy a másolatot az említett bizonyítvánnyal el nem láttatja, a másolatért azon illeték fizetendő, mely az eredetiért jár." Az idézett rendelkezések alapján vizsgálva a kérdést, két vonatkozásban kell állástfoglalni, — egyrészt arra nézve, hogy a levél tartalmának valamely periratban egészben vagy részben való idézése: kimeríti-e a jogszabályban említett másolat fogalmát — másrészt pedig azirányban, hogy feltétele-e az illeték követelhetésének az, hogy a másolatoknak a perben való felhasználása a „mellékletként való csatolás" alakisága szerint történjék. Másolat: az eredetinek oly célból való újbóli megrögzítése, hogy az eredetit helyettesítse. Ebből folyik, hogy nem kelléke a másolatnak, hogy az eredetit teljességében megrögzítse, mert «z csak a „teljes másolatnak" feltétele. Ha az eredetinek csak egy részét kell helyettesíteni, akkor részleges másolat is elégséges. De a részleges másolat is másolat, másolata az eredeti valamely részének. Nem kelléke továbbá a másolatnak az sem, hogy az anvag, amelyen a másolatot megrögzítik, a másolaton kívül mást ne tartalmazzon. A másolatnak mint okiratnak a létét, amely az illetéknek a tárgya, nem szünteti meg az, hogy ugyanazon az anyagon más jogügylet vagy jogcselekményt is megrögzítenek. Megállapítható tehát, hogy a kereskedelmi levélnek vagy a levél részének, periratban, arra utalással való közlése hogy az megegyezik az eredetivel vagy annak részével, épp úgy másolat, mintha az anyag (papiros), amelyen a megrögzítés történt, a másolaton kívül egyebet nem tartalmazna.