Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

152 54. tétel. — Jelzálog lekötések. pul szolgáló ügylet illetéke kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. A kérdés helyes eldöntésével kapcsolatos annak a másik kérdésnek az eldöntése, hogy a váltóhitel vagy általában hi­telbiztosítási okiratnak címzett okiratot, tartalmánál fogva mikor kell kölcsönszerződésről vagy más jogügyletről kiállított okiratnak is tekinteni és minősíteni. A biztosítéki okiratot tar­talmánál fogva akkor lehet, illetőleg kell kölcsönszerződés ről vagy más jogügyletről kiállított okiratnak is tekinteni, Ha az okiratból nem csupán az íünik ki, hogy a jelzálogjoggal biztosí­tandó követelések váltó leszámítolásából erednek vagy fog­nak eredni, illetőleg, hogy a követelés fedezetéül váltó szol­gál vagy fog szolgálni, hanem a váltókövetelés jelzálogi biztosí­tásán felül az okirat a közönséges adóslevelekben vagy köl­csönszerződésekben, vagy esetleg más jogügyletekben szo­kásos külön megállapodásokat és kikötéseket is tartalmaz és pl. igazolja a kölcsön megtörtént felvételét vagy adóssági nyilat­kozatot olyan alakban is tesz, amelynek alapján, függetlenül a fedezetül netán letett váltóktól is, magának az okiratnak az alapján a bíróságok előtt polgári per tehető folyamatba. — Kölcsönszerződésnek kell tekinteni a hitelbiztosítéki okirat­nak címzett iratot tartalmánál fogva különösen akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség tekintetében is, nyilván a fedeze­tül adott váltó vagy váltók esedékességétől eltérő, hosszabb visszafizetési határidőt állapít meg; és ezen a hosszabb visz­szafizetési határidőn belül történő visszafizetés esetére stornó díjat, vagy esetleges késedelmes visszafizetés esetére külön kötbér fizetését, tehát — a váltóhitel biztosítását célzó jelzálog­jog megalapításán, vagyis az illetékkedvezményben részesíteni kivánt azon a jogügyleten túlmenőleg, amely dologi jognak a létesítésére irányul — olyan kötelmi jogokat is biztosít a hite­lező javára, amelyek a fedezetül adott váltó vagy váltók alap­ján a hitelezőt meg nem illetnék, amelyeket tehát pusztán és kizárólag a biztosítéki okiratnak címzett kölcsönszerződés vagy más jogügylet alapít meg. (220. számú jogegységi megállapodás. — 1934.) Az özvegynek a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben tett oly nyilatkozata után, amellyel megengedi, hogy a haszonélvezetre átvett ingóérték biztosításául, az ingó értékét tulajdonjoggal megillető örökös javára, a saját tulajdonát képező ingatlanain a zálogjog bekebeleztessék, illeték tószabásának nincs helye. (263. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) Indokolás az ül szab. 54. §-ánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom