Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

152 54. tétel. — Jelzálog lekötések. pul szolgáló ügylet illetéke kisebb, illetéket csak a beleegyező nyilatkozat után kell leróni. A kérdés helyes eldöntésével kapcsolatos annak a másik kérdésnek az eldöntése, hogy a váltóhitel vagy általában hitelbiztosítási okiratnak címzett okiratot, tartalmánál fogva mikor kell kölcsönszerződésről vagy más jogügyletről kiállított okiratnak is tekinteni és minősíteni. A biztosítéki okiratot tartalmánál fogva akkor lehet, illetőleg kell kölcsönszerződés ről vagy más jogügyletről kiállított okiratnak is tekinteni, Ha az okiratból nem csupán az íünik ki, hogy a jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltó leszámítolásából erednek vagy fognak eredni, illetőleg, hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni, hanem a váltókövetelés jelzálogi biztosításán felül az okirat a közönséges adóslevelekben vagy kölcsönszerződésekben, vagy esetleg más jogügyletekben szokásos külön megállapodásokat és kikötéseket is tartalmaz és pl. igazolja a kölcsön megtörtént felvételét vagy adóssági nyilatkozatot olyan alakban is tesz, amelynek alapján, függetlenül a fedezetül netán letett váltóktól is, magának az okiratnak az alapján a bíróságok előtt polgári per tehető folyamatba. — Kölcsönszerződésnek kell tekinteni a hitelbiztosítéki okiratnak címzett iratot tartalmánál fogva különösen akkor is, ha a visszafizetési kötelezettség tekintetében is, nyilván a fedezetül adott váltó vagy váltók esedékességétől eltérő, hosszabb visszafizetési határidőt állapít meg; és ezen a hosszabb viszszafizetési határidőn belül történő visszafizetés esetére stornó díjat, vagy esetleges késedelmes visszafizetés esetére külön kötbér fizetését, tehát — a váltóhitel biztosítását célzó jelzálogjog megalapításán, vagyis az illetékkedvezményben részesíteni kivánt azon a jogügyleten túlmenőleg, amely dologi jognak a létesítésére irányul — olyan kötelmi jogokat is biztosít a hitelező javára, amelyek a fedezetül adott váltó vagy váltók alapján a hitelezőt meg nem illetnék, amelyeket tehát pusztán és kizárólag a biztosítéki okiratnak címzett kölcsönszerződés vagy más jogügylet alapít meg. (220. számú jogegységi megállapodás. — 1934.) Az özvegynek a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben tett oly nyilatkozata után, amellyel megengedi, hogy a haszonélvezetre átvett ingóérték biztosításául, az ingó értékét tulajdonjoggal megillető örökös javára, a saját tulajdonát képező ingatlanain a zálogjog bekebeleztessék, illeték tószabásának nincs helye. (263. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) Indokolás az ül szab. 54. §-ánál.