Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

54. tétel — Jelzálog lekötések. 151 szos, hogy a megleletezett s a zálogelőjelzési kérvényhez csatolt könyvkivonaton, az előjegyeztetni kért összegnek megtelelő II. fokozatú illetéket nem tartozott leróni. — Minthogy pedig a megleletezett könyvkivonat, a szabályszerűen kiállított hivatalos lelet adatai szerint 1 K hitelesítési bélyeggel el van látva, így mint az illetékdíjjiegyzék 69. tétele szerint kellően bélyegzett irat, az, illetékdíjjegyzék 73. tételéhez tartozó jegyzet értelmében még mellékleti illetékkötelezettség alá sem tartozik, a téves leletezés alapján előírt illeték törlését elrendelni kellett. (1246. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Ha a pénzintézet javára váltóhitel biztosítása végett kiállított jelzáloglekötési okirat szerint, a váltóhitelnek egyedül kölcsön volt a célja s bizonyítva van, hogy a váltóhitelt részben sem folyósították, vagy vették igénybe és a hitelösszeg biztosítása végett bekebelezett zálogjog már kitöröltetett, akkor a zálogjog bejegyzésének az iletékét vissza lehet téríteni. (101. számú jogegységi megállapodás. — 1042. és 1062. számú elvi jelentőségű határozatok. — 1911. és 1912.) Indokolás az III. szab. 101. §-ánál. Az olyan okirat, melyben kölcsönt váltófedezett mellett adnak, nem esik az 1929. évi 1500. P. M. számú rendelet 3. §, (2) bekezdésében meghatározott illeték alá akkor, ha az okirat tartalmánál fogva kölcsönszerződésnek vagy egyéb jogügyletnek is minősül. Az 1929. évi 1500. P. M. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyiltakozat után ugyan 2 pengő illeték jár akkor is, ha az okiratból kitűnik, hogy a jelzálogjoggal biztosítandó követelések váltó leszámítolásából erednek vagy fognak eredni, illetőleg hogy a követelés fedezetéül váltó szolgál vagy fog szolgálni, mégis kétségtelen, hogy a szabály csak a jelzálogjog megalapítására irányuló beleegyező nyilatkozat illetékét kívánja 2 pengőben meghatározni, de nem az olyan okirat illetékét is, amely tartalmánál fogva kölcsönszerzőcíésnek vagy egyéb okiratnak minősül. Ezt igazolja ugyanazon rendelet 1. §-ának (4) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy ha a jelzálogjog megalapításába beleegyező nyilatkozatot a követelés alapjául szolgáló szerződésről szóló okiratba foglalják és az alapul szolgáló ügylet után járó okirati vagy vagyonátruházási illeték a beleegyező nyilatkozatnak az e szakaszban megállapított illetékénél nem kisebb, csak az alapul szolgáló ügylet után kell illetéket leróni. Ha pedig az ala-