Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

148 45. tétel. — Hitelesítések. Annak kimutatásával, hogy a díjtétel szóbanlévő mondata nem jogszabály s ennek folytán azt nem is lehet alkalmazni, a 43. díjtétel tekintetében a joghetyzet a következőképen alakul: iA házassági szerződéseknek az a tartalma, amellyel gyümölcsöző ingó dolognak vagy ingóként minősülő jognak a haszonélvezetét ruházzák át a házasfeleikre vagy azoknak valamielyikére (rendszerint a férj javára adott hozomány), a haszonélvteizet értékének alapulvételével, a díjtételben megállapított II. fokozat helyébe a 68.200/1927. sz. P. M. rendelet 9. §-ában meghatározott 1.5%-os illeték és annak a 2030/1932L M. E. sz. rendelet 15. §-a szerint járó 20%-as rendkívüli pótlék alá esik. Az ingók (jogok) haszonélvezetének az értékét — ha a szerződésben nem lenne adva, vagy az nem volna megfelelő — az 1900. évi XXXIV. tc. 33. és 34. §-ának, mint kisegítő jogszabálynak az alkalmazásával kell meghatározni. Ha a szerződés tartalma szerint, a haszonélvezet tárgyát tevő ingónak (jognak) a tulajdonjogát, visszteher nélkül^ a másik házastárs szerezte meg, avagy általában, ha a házastársak, vagy azok valamelyike visszteher nélkül ingókat (jogokat) szerez meg tulajdonul, a szerzés után az 1920:XXXIV. tc.-ben szabályozott ajándékozási illeték jár, arra való tekintet nélkül, hogy a szerződést az ajándékozó fél is aláírta-e vagy sem (89. §. (2) bek.). A házassági szerződéseknek az a tartalma, amelyben a. felek meghatározzák, hogy melyikük milyen vagyontárgyakat visz be a házasságba használatra, a közös háztartás berendezése céljából, mint a házasság intézményéből folyó visszteher nélküli s amúgy is meg nem bieecsülhető értékű szolgáltatás az ill. szab. 62. §-a értelmében nem esik külön illeték alá, s ehhlez kapcsolódóan, avagy önállóan annak elismerése, hogy a felek a szóbanlévő vagyontárgyak tekintetében fenntartják külön-külön vagyonalanyiságukat, mint bizonyítvány, az ill. szab. 19. §-a, illetve az 5100—1931. M. E. sz. rendelet 14. j§-á,nak (6) bekezdése értelmében 2 P állandó összegű illeték alá esik. (335. számú joegységi megállapodás. — 1939.) 45. tétel. 5100-1931. M. E. sz. r. 19. Hitelesítések. Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodási eljárásban a névaláírási hitelesítések nem esnek hitelesítési illeték alá. A panaszostól az illetékdíjjegyzék 45. tétele alapján az 1906. évi 163.000. P. M. számú rendelet 29. §-ában meghatá-