Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

45. tétel — Hitelesítések. 149 rozott illetéket azért követelik, mert a b. P. üy. n.-i országgyűlési képviselő megválasztása ellen ifj. D. I. és 488 társa által beadott panaszon a panaszosok aláírását hitelesítette anélkül, hogy az idézett törvényes rendelkezések szerint járó bélyegilletéket lerótta volna. A panaszos az illeték kiszabása ellen fellebbezett és fellebbezését arra alapította, hogy az 1925:XXiVI. tc. 117. §-a értelmében a képviselőválasztás ellen benyújtott panasz folytán a m. kir. közigazgatási bíróság előtt megindult eljárás teljesen bélyeg- és illetékmentes és ennélfogva úgy a panaszkérvény, mint annak lényeges alkotó része, az aláírások hitelesítése szintén bélyegmentes. A m. kir. pénzügyigazgatóság a Mlebeizést elutasította abból az okból, hogy az illetékmentesség csak az eljárásra terjed ki, die az eljárás előtt keletkezett okiratokra nem vonatkozik, s a névaláírások hitelesítése nem szorosan vett eljárási illeték. A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt alaposnak találta. Az országgyűlési képviselőválasztások fölött való bíráskodást az 1925. évi XXVI. tc. nyolcadik fejezete szabályozza. A törvény 117. §. (2) bekezdése szerint az ebben a fejzetben szabályozott eljárás bélyeg- és illetékmentes. lEnnek indoka nyilván az, hogy az eljárás közérdeket szolgál. Közérdek, hogy csak olyan mandátum birtokosa jusson szóhoz a törvényhozásban és vegyen részt annak munkájában, akinek a mandátuma a törvény rendelkezéseinek es szellemének megfelelően jött létre. A felhívott 117. törvényszakasz szerint pedig a mentesség minden korlátozás nélkül az eljárásra, tehát az egész eljárásra terjed ki, az eljárás pedig nem az ügy érdemi tárgyalásával, hanem a panaszirattal kezdődik. A panaszirat, amelyikei a panaszosok a választás érvénytelennek nyilvánítását, vagy a választás eredményének kiigazítását kérik, alapja az egész eljárásnak., A nyolcadik fejezet, amelynek címe: „Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás", mindjárt a fejezetben első helyen álló 100. §-ában azt mondja, hogy: „A választás érérvénytelen és az érvénytelenség megállapítását panasszal lehet kérni", amiből nyilvánvaló, hogy „az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás" a panasszal veszi kezdetét. — S a törvény ugyancsak ebben a fejezetben, nevezetesen annak 3. pontjában szabályozza azt a kérdést is, hogy a panaszjog kiket illet meg és melyek a panasz alaki kellékei. A panasz tehát minden kétséget kizárólag a nyolcadik fejezetben szabályozott eljárás keretébe tartozik, s ennélfogva két-