Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

20. tétel. — Bérleti szerződések. 129 amely, mint a szerződésről kiállított okirat alkotórésze esik — különleges rendelkezés folytán — 2 P állandó összegű ívbélyeg alá. (304. számú joggységi megállapodás. — 1938.) Áruszállítási szerződéseknél az illeték alapja mindig1 a szállítandó dolog egész mennyiségének vételára akkor is, ha a szállítás több éven át történik, s így ezeknél a szerződéseknél nem lehet a visszatérő szolgáltatások értékelésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. (1370. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) Indokolás az ül szab. 61. §-ánál. Vállalati szerződésnél az illetékalaphoz számítandó a vállalkozás felülvizsgálása fejében kikötött ú. n. felülvizsgálati költség, valamint az illetékköltség is. A szerződés szerint a vállalati összeg 645.764.995 K volt, amely összegből a szerződés 8. pontja szerinti felülvizsgálati költség, éppúgy, mint a 11. pontban említett illetékköltség, mint a vállalkozást terhelő kiadás nem vonható le, az előbb említett vállalati összeg tehát a felülvizsgálati költség levonása nélkül helyesen vétetett az illeték alapjául. (1662. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) 20. tétel 1920.XXIV. tc. 4. §. (2)—(9) bekezdés; 2.60011933. M. E. sz. r. 3. §.; 68.20011927. P. M. sz. r. 6. §. (1) bekezdés. Bérleti szerződések. ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlásának visszteher ellenében való átruházása (átengedése): 1. ha az idegenek részére, vagy a tulajdonosok részére ugyan, de csak időlegesen, magának a haszonélvezeti jognak a feladása, tehát az erről való lemondás nélkül történik, mint bérleti szerződés az illetékdíjjegyzék 20. tételében, 2. ha pedig az átruházás (átengedés), a tulajdonosok részére a haszonélvezeti jog feladása, tehát teljes megszűnése és a haszonélvezetről való lemondás mellett történik, az illetékdíjjegyzék 88. tételének B. 2. pontjában meghatározott, tehát ez idő szerint az 1. alatti esetben 0.5%-os, a, 2. alatti esetben pedig 1.5%-os illeték és a rendkívüli 20%-os pótlék alá esik. De nincs helye az illetékdíjjegyzék 78. tételének I. A. n. pontja, illetve az ebben meghatározott illeték alkalmazásának, miért is a 75. számú jogegységi megállapodást hatályon kívül kellett helyezni. (286. számú jogegységi megállapodás. — 1937.) Indokolás az ül. díjj. 78. tételénél. 9