Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
130 20. tétel. — Bérleti szerződések. Kőszéntelepek kiaknázási joga használatának meghatározott bérfizetés mellett, bizonyos időre történt átengedése, mint haszonbérleti szerződés esik illeték alá. Az illetékkiszabás alá esö jogügyletek minősítése tekintetében az általános magánjogi törvények és jogi elvek lévén irányadók, az a vitás kérdés, hogy a jelen illetékkiszabás tárgyát képező jogügylet adásvételi vagy haszonbérleti ügylet természetével bír, ugyancsak a magánjogi elvek és törvények alapján döntendő el. Adásvevés alatt az a kétoldalú jogügylet értetik, mely által valamely dolog vagy jog tulajdonjoga bizonyos készpénzben meghatározott ár mellett másra ruháztatik át. Bérleti illetve haszonbérleti ügyletnek pedig az az ügylet vétetik, mely által valamely elhasználhatatlan dolognak vagy valamely jognak használata másnak bizonyos időre, bizonyos meghatározott bér mellett engedtetik át. Minthogy a jelen illetékkiszabás alá vont szerződéssel a jogügylet tárgyát képező kőszéntelepeknek kiaknázási joga a panaszos részvénytársaságnak tulajdonául átruházva nem lett, hanem annak csupán bizonyos időre terjedő használata lett a szerződésben meghatározott bérfizetés mellett átengedve, ennélfogva a kérdéses jogügyletet adásvételnek minősíteni nem lehetett, hanem azt a szerződés tartalmához és rendelkezéséhez képest haszonbérleti ügyletnek kellett tekinteni, mely mint ilyen, illetékezés szempontjából a díjjegyzék 20. tételének rendelkezése alá esik és ennélfogva az ezen jogügylet után fizetendő illeték nem HL, hanem II. fokozat szerint állapítandó meg. (87. számú elvi jelentőségű határozat. — 1898.) A kőszénre vonatkozó bányajogosítványok vagy azok használatának, időleges és ellenszolgáltatás ellenében való átengedése — illetékezés szempontjából — haszonbérleti szerződésnek tekintendő. Az 1861-iki országbírói értekezlet határozata alapján, az ideiglenes törvénykezési szabályok VII. részének a banyaügyekre még érvényben levő rendelkezései és az azokban foglalt eltérésekkel hatályban hagyott osztrák bányatörvény rendelkezései — különösen az ideiglenes törvénykezési szabályok 22. és 19. §-aiban s az osztrák bányatörvény 108. és 109. §-aiban, a kőszénre vonatkozólag kifejezetten is az 1862. szeptember 3-án 13.622. sz. a. kelt udvari rendelettel helybenhagyott utasítás 1—3. §-aiban s a 2819—888. X M. sz. a.-i rendelet 1. és 4. §-aiban foglalt rendelkezések — alapján, kétségtelen, hogy a fentartott ásványokra vonatkozó bányamívelési jogosítványok, az ingatlan tulajdonjogától elkülönített jogként, akár élők közötti jogügylettel, akár örökösödés útján átruházhatók. — Már