Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

126 7. tétel. — Árverési jegyzőkönyvek. illetékét pedig egyetemleges kötelezettséggel, mind a végrehajtatótól, mind az árverési vevőtói lehet követelni. (1937. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Indokolás az ül. szab. 89. §-ánál. Ingó árverési vételeknél akkor is az árvereltető fél tartozik az ingó vételre megállapított illetéket megfizetni, amikor az árverésen a vételár tényleg nem folyt be. Az illetéket a kir. közjegyző közben jöttével a késedelmes vevő terhére az eladó fél felhatalmazása alapján eljárt Dr. K. Z. ügyvéd rendelkezése alapján foganatosíttat nyilvános árverésről (értékesítésről) felvett jegyzőkönyvbe foglalt ingó adásvételi ügylet után követelik és az illetékért a panaszosnak a felelőssége azért állapíttatott meg, mert meghatalmazottjának ajánlata alapján, a nyilvános árverést tartó fél által árverési vevőnek nyilváníttatott. — A panaszos ezzel szemben azzal védekezik, hogy ő az árverésen vevő gyanánt nem járt el és így a meghatalmazás nélkül eljáró, dr. K. Z.-t kell illetékkötelezettnek venni. — A bíróság a panaszt e részében alaptalannak találta, a panaszban leihozottakra tekintettel azért, mert nem vitás, hogy W. ügyvéd, aki K. ügyvédhez: „húst, elárverezés esetén ügyfelem egynyolcvanas árban megveszi" tartalmú táviratot intézte, a panaszos meghatalmazottja volt és így az ill. szab. 91. §-a alapján, K. Z., ki a meghatalmazást elfogadta, nem volt ajánlattevő és nem járt el a panaszos színleges meghatalmazottjaként. — A bíróság a panasznak mégis helyt adott, mert a panasszal megtámadott ügyekben, a fennálló szabályok alapján történő felülbírálat, felhívás nélkül is kötelessége. A jelen esetben pedig a megtámadott hafarozat a 7. díjtétel „árverési jegyzőkönyveli" cím alatti 2. bekezdésben írt jogszabályt sértette meg. A hivatkozott jogszabály szerint ugyanis, az ingóságok feletti árverési jegyzőkönyvben, mint illeték tekintetében: okiratban megtestesült adásvételi ügylet utáni illeték fizetésére az árvereltető fél köteles. A bíróság a szövegre tekintettel megfontolás tárgyává tette, hojgy ez a fizetési kötelezettség az árvereltetőt nem csupán akkor terheli-e, ha az árverésen a vételár készpénzben tényleg befolyik és az árvereltető a pénzt átveszi? Ugy találta azonban, Hogy a fizetési kötelezettség megállapítása, a fenti körülményektől függetlenül helyesen mondatott ki, mert a kizárólagos kötelezettség fennállására a többi előfeltétellel, együttes kellékként, a hivatkozott szabály meg nem követeli. Minthogy pedig a különleges szabály az általánosnak alkalmazását kizárja, a bíróság a panaszost, mint aki árverési vevő és nem árvereltető volt, az illeték alól mentesíti. (1709. számú elvi jelentőségű határozat. — 1931.)