Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

122 1. tétel. — Adásvételi szerződések. Minthogy a m. kir. Operaház, Nemzeti- és Várszínház az állam közvetlen felügyelete alatt álló olyan közművelődési in­tézetek, melyeknek számadásai nemcsak állami felülbírálat alá kerülnek, de szükséglete egyenesen a m. kir. belügyminiszté­rium tárcáját terheli; minthogy ezek szerint a szinházak inten­dánsával kötött szerződés a más állami hatóságokkal kötött szerződésekkel teljesen egyenlő jogi természetű és a szerző­dést kötő vállalkozó illetékkötelezettsége ép úgy ellenőrzés alatt áll: a m. kir. pénzügyigazgatóság végzését az 1881:XXVI. tc. 10. §-ának alkalmazása mellett annál is inkább meg kel­lett változtatni, mert a szerződés után járó illetéket — mi­ként azt ez az eset is mutatja — az illetékköteles fél, mérve tekintetében előre meghatározni s így leróni nem tudja, sőt*, ha az illeték közvetlen fizetés útján rovatik is le, a fizetési meghagyás a szerződés lejárta előtt, az összeg ismerete nélkül ki sem bocsátható. (5. számú elvi jelentőségű határozat. — 1897.) A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gazdasági igazgatóságával kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződéseket nem lehet az állammal kötött szerződéseknek tekinteni s ennek folytán az ahhoz kifizetés végett benyújtott számla után az 1920:XXIV. tc. 3. §-a alap­ján szerződési illetéket is követelni nem lehet. Abban a kérdésben, hogy az 1920:XXIV. tc. 3. §-ának az általánosnál szigorúbb azok az illetékszabályai, melyek az ál­lammal, törvényhatósággal, községgel, várossal kötött ingó adásvételi, áruszállítási és vállalkozási szerződésekre vonatkoz­nak, irányadók-e a Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tu­dományegyetemmel (a továbbiakban csak Egyetem) kötött szerződések esetében, tehát az egyetemi gazdasági igazgatóság­hoz benyújtott számlákra nézve is, annak dacára is kétely tá­madt, hogy az Egyetem a fent jelzett törvényszakaszban meg­jelölt köztestületek egyike alatt sem érthető, hanem azoktól külön jogalanyisággal bíró önálló intézet. Az Egyetemnek az államtól különálló jogalanyisága soha sem volt vitás. Az volt kétséges, hogy vájjon a jelzett 3. §-ban meg­jelölt állam, törvényhatóság, község és város alatt a törvény nem ugyanazokat a jogalanyokat kívánta-e tekinteni, mint aki­ket az illetékdíjjegyzék 85.i tételének 1. pontja személyes illeték­mentességgel ruház fel. Ez utóbbi szerint mentesek a hatósá­gok,' közhivatalok és az államkincstárból javadalmazott köz­alapok (ü. m. a vallásalap, a tanulmányi alap és az egyetemi alap), úgyszintén ezek képviselői, ha az illetékfizetés kötele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom