Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

i. tétel. — Adásvételi szerződések. 123zeltsége az államkincstárt vagy magát a javadalmazott alapot illetné. Az kétségtelen, hogy egyrészt a felhívott törvény 3. §-ában megnevezett jogalanyok, s másrészt az illetékdíjjegyzék 85. tételének 1. pontjában személyes illetékmentességgel felruházott hatóságok, közhivatalok alatt ugyanazok értendők. Az illetékdíjjegyzék azonban a mentesség körébe vonta a jelzett közalapokat, köztük az egyetemi alapot is, s így az döntendo el, vájjon az alapok, nevezetesen az egyetemi alap külön felemlítése, nemcsak feleslegesen használt megjelölés-e, mert a hatóságok, közhivatalok formájában már bennfoglaltatik. Ha nem felesleges, úgy nincs jogi alapja annak, hogy az egyetemi alap a felhívott törvény 3. §-ában említett „állam", — értve ez alatt az állami hatóságokat, — körébe tartozónak vétessék. A törvényhatóság, város, község megjelölésnek a kérdés eldöntésénél, kétségtelenül eltérő körük folytán jelentősége nincs. A már előzőleg érintettek szerint az Egyetem s azzal együtt az egyetemi alap az államtól különálló jogalany, nem állami intézet, hanem az állami intézményektől különálló sui generis természetű oly jogi személy, mely testületi és vagyonjogi elemekből tevődik össze. Az Elgyetem autonóm hatásköre karhatalommal kikényszeríthető rendelkezések tételére nem is terjed ki, s így az Egyetem maga hatóságnak és közhivatalnak semmiként sem tekinthető. Más kérdés és az ezúttal szóbanlévő vonatkozásban közömbös az, hogy az Egyetem gazdasági igazgatását állami hatóság — a gazdasági igazgatóság — bonyolítja le, mert az igazgatott gazdaság alanya változatlanul az Egyetem maga, úgyhogy a gazdasági igazgatósággal kötött szerződésnél a szerződő fél nyilván az Egyetem. AzEgyetemnek és vele együtt az egyetemi alapnak ez a különállósága hozta magával, hogy az illetékmentességgel való felruházás szándéka folytán az illetékdíjjegyzéknek a hatóságok, közhivatalok mellett különállóan az egyetemi alapot is meg kellett jelölnie. A külön megemlítést tehát tudatosnak, célzatosnak kell tekinteni. A kifejtettekből következik, hogy az „állam" megjelölés körébe az Egyetem és az egyetemi alap nem vonható. Amennyiben a törvényhozó az 1920:XXIV. tc. 3. §-ában meghatározott szigorúbb illetékszabályokat az Egyetemre, egyetemi alapra is ki akarta volna terjeszteni, úgy ezt az ille-tékdíjjegyzék jelzett tételében foglalt külön felemlítésnek megfelelőleg bizonyára külön is kiemelte volna, annál is inkább, mert a közjogi kötelezettségek tekintetében, joghasonlatosság alapján kiterjesztő magyarázatnak és jogalkalmazásnak helve. nincs. (303. számú jogegységi megállapodás. — 1938.)