Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

6 III. szab. 1. §. A. — Az illeték tárgya. korábbi rendeletben megjelölt törvényszerű feltételeit újabban is megjelölte. Fenntartotta e rendelet a korábbinak azt a kijelentését is, hogy a szolgálati utasítás 39. §. 15. C. pontja alatt felsoroltak közül csupán az átadási jegyzőkönyv és tervmódosítások esnek illeték alá. Miután pedig a megleletezett tervrajzok a fővárosi közmunkák tanácsának értesítése szerint nem a szerződéskötésnél alapul vett, hanem a művezetőség által a vállalkozónak kiadott tervrajzok, s azokat a panaszos alá sem írta, ezek a tervrajzok sem okiratoknak, sem okirati alkotórészeknek nem tekinthetők, a pénzügyigazgatóság tehát azok illetékkötelezettségét a 21.132/1899. sz. rendelet alapján is tévesen állapította meg és azoktól illeték az illetékszabályok 1. §-a rendelkezéséhez képest nem is követelhető. (682. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) A személyes jogú gyógyszertár átruházása tárgyában kötött szerződés kormányhatósági elismerés nélkül is érvényes és így illeték alá esik. — Amint a kir. ítélőtábla jogerős ítéletében is kimondotta, az 1876:XIV. 131. §., valamint a 22.370/883. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet 12—13. §-ai lehetővé teszik, hogy a személyes jogú gyógyszertár tulajdonosa üzleti jogát szerződésileg harmadik személyre ellenérték mellett olykép ruházhatja át, hogy ez az átruházás a szerződő felekre és jogutódaikra magánjogilag érvényes legyen; s e magánjogi szerződés érvényességét nem érinti az a körülmény, hogy a gyógyszertár személyes üzleti jogosítványa az ügyfél javára kormányhatóságilag elismerve és átírva nincsen. Az érvényesen létrejött jogügylet után tehát a III. fokozati illeték jogosan lett kiszabva, s panasz erre vonatkozó részét elutasítani kellett (1395. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.) A házastársak és jegyesek közti olyan jogügylet, amelynek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, illeték alá nem esik. Az illetékszabályok 1. §-a értelmében csak azok a jogügyletek képezik a bélyeg- és jogilleték tárgyát, amelyek a polgári törvények szerint jogokat alapítanak, átruháznak, erősítenek, megvátoztatnak vagy megszüntetnek. A vagyonátruházási illetékről szóló 1920:XXXIV. tc. 1. §-a értelmében, ingó és ingatlan javak szerzését vagy átruházását megalapító ügyletek után jár a vagyonátruházási illeték. A házastársak és jegyesek közti jogügyletek közül az