Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

///. szab. 1. §. A. — Az illeték tárgya. 7 1886:VII. tc. 22. és 23. g-aiban felsoroltak érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges. Az ilyen jogügylet tehát, ha nincs közjegyzői okiratba foglalva, érvénytelen. Minthogy pedig érvénytelen szerződés jogot nem alapíthat, át nem ruházhat, stb., illetve érvénytelen szerződéssel javak át nem ruházhatók, sem nem szerezhetők, a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó szerződés, ha nem lett közjegyzői okiratba foglalva, illeték tárgya sem lehet, s ezért az ilyen szerződésre a kincstárt illetékkövetelési jog meg nem illeti. Az illetékszabályok 1. §-ának az A. 3. pontjában említett ügyletekkel kapcsolatos az a rendelkezése, hogy jogügyletről oly célból kiállított okirat, hogy az a kiállító vagy meghatalmazó ellen bizonyítékul szolgáljon, akár el van látva a bizonyító erőre megkívántató kellékekkel, akár nincs, tárgya az illetéknek: a házasfelek közt vagyoni viszonyaikat szabályozó szerződésnek — ha az közjegyzői okiratba foglalva nem lett — illeték alá vonására jogalapul nem szolgálhat, mert ennek a §-nak A. 1—5. pontjai is csak azoknak az ügyleteknek a felsorolását tartalmazzák, melyek a megelőző A. bekezdés értelmében a polgári törvények szerint jogokat alapítani, átruházni stb. képesek, ezek közé pedig érvénytelen' szerződés nem tartozhatik. (189. számú jogegyességi megállapodás. — 1933.) A jogügylet létrejöttének a bizonyítására kiállított okirat alapján, habár azt az okiratot csak az egyik fél állította ki és habár az a szerződéses megállapodásokat részletesen nem tartalmazza is, a kötött jogügyletre meghatározott illeték abban az esetben is jogosan követelhető, ha az ügylet csak okirat kiállítása esetében tartozik illeték alá. Az illetékszabályok 1. §-a A. pontja szerint illeték alá esik nemcsak a szerződéses megállapodásokat részletesen tartalmazó okirat, amely abból a célból állíttatott ki, hooy az minden kikötésnek a bizonyítékául szolgáljon, — hanem általában minden irat, amely abból a célból állíttatott ki, hogy valamely jogügylet létrejöttének a bizonyítékául szolgáljon. A megilletékezett nyilatkozatnak, amelyben P. 0. beleegyezését adja ahhoz, hogy gyógyszertára a nyilvántartási könyvbe T. K. és neje tulajdonaként jegyeztessék be, más célja nem lehetett, mint az, hogy e nyilatkozattal a gyógyszertárnak reájuk P. O.-ról történt átszállását T. K. és neje a hatóság előtt bizonyíthassák, vagyis hogy a nyilatkozat a megtörtént átszállásra nézve, P. 0. ellenében, a hatóság előtt bizonyítékul szolgáljon. Ennélfogva ettől az okirattól, a gyógy-