Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])
100 129. §. — Bírság mérve. lat, amelynek folytán a kérdés jogegységi tanács döntése alá került. A bíróság 8053— és 14.712—1928. sz. ítéletei azt a jogelvet mondták ki, illetve alkalmazták, hogy a leletfelvételnek az időpontja a döntő és a bírság mérve az ügylet létrejötte és a leletfelvétel közti időtartam szerint változik. Itt tehát a leletezés nemcsak a fél ténykedését pótolja, hanem a lelet felvételének a helyét a kiszabás céljára való bejelentés helyéül teszi meg. — A bíróságnak sem az eddigi, sem a legújabbi álláspontja a fent kifejtett tartalmú jogszabálynak meg nem felel, egész eltekintve a mellékszempontoktól, nevezetesen attól, hogy a leletfelvétel ideje illetve a felvett lelet beterjesztése ismét különböző okokból fakadó különböző eshetőségeknek van kitéve s az újabb gyakorlat szerint esetleg a mulasztás minden következményétől szabadulhat az érdekelt fél. — A bíróság álláspontja szerint a fennálló szabályok helyes magyarázata mellett, a bírság a bejelentésre kötelezett mulasztásának a következménye. Ennek hatását csak ő, illetve nevében a helyette eljáró enyhítheti. A kötelezettség elmulasztásának ellenőrzése és ezen ellenőrzés lerögzítése (a lelet) nem a fél ténykedése, nem javára és érdekében, hanem ellene szól és a mulasztás mérvét nem enyhítheti. (141. számú jogegységi megállapodás. — 1930.) A jogügyleteknek és okiratoknak illetékszabás végetti bejelentése körül felmerült mulasztás folytán kiszabott bírság az ugyanazon jogügylet vagy okirat után kiszabott illeték törlése esetén is fenntartandó akkor, amidőn az illeték az érvényesen létrejött jogügylet, vagy kiállított okirat után jogosan vettetett volt ki és az alapul szolgált jogügylet vagy okirat nem eredeti érvénytelenség, hanem az érvényes létrejövetelt követően felmerült ténykörülmény folytán szűnt meg vagy vált hatálytalanná; ellenben nem tartható fenn a bírság akkor, ha a kiszabott illeték azért töröltetett, mert az alapul szolgált jogügylet vagy okirat önmagában semmisnek vagy eredetileg érvénytelennek bizonyult. Az 1881:XXX1V. tc. 10. §-a alapján kiszabott bírság az illetékköteles jogügyleteknek és okiratoknak az ugyanazon törvénycikk 4, és 5. §-ában meghatározott módon és időben teljesítendő bejelentése körül felmerült mulasztásnak, tehát a törvényes kötelesség nem teljesítésének megtorlása. A bejelentési kötelezettség azonban nyilvánvalóan csakis illetékköteles jogügyletre vagy okiratra vonatkozik és csupán az ily jogügylet vagy okirat bejelentése körül elkövetett mulasztás állapítja meg a törvényes kötelesség elmulasztását. Miután pedig ily esetben az illetékkötelezettség jogilag már a bejelentés elmulasztása idején fennforgott, a mulasztásban rejlő kötelesség-