Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. III. kötet (Budapest, [1942])

129. §. — Bírság mérve. 09 felek kikötik, hogy a szerződés csak abban az esetben lép hatályba, ha ahhoz a megnevezett egylet hozzájárul. (1941. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Indokolás az ül. szab. 16. §-ánál. 129. §.; 5100/1931. M. E. sz. r. 60. §. (2) bek. 2. pont. Bírság mérve. Az illetékszabályok 129. §-ának a) pontjában megállapított bírság a bejelentési határidő végnapjától a bejelentésnek a bejelentésre kötelezett által való teljesítéséig eltelt időhöz igazodik. Az illetékszabályok 124. faként felvett 1881:XXXIV. tc. 5. §-a szerint a belföldön létrejött jogügyletről kiállított okiratot, a létesítés napját követő 8 nap alatt, illetve ezen határidő eltelte előtt is, mielőtt az okirat belföldön hivatalos használat alá vétetnék és általában mielőtt a benne elvállalt kötelezettség teljesíttetnék vagy a jogügylet alapján más jogcselekmény foganatosíttatnék, az illetékkiszabás céljából bei kell jelenteni. Az. illetékszabályok 129. §-a (a hivatkozott törvény 10. §-a) szerint, ha a bejelentés a határidő végnapján túl 30, vagy 90 nap alatt pótoltatik, akkor az illeték *4—V2 részével, 90 napon túl az illeték összegével egyenlő bírság jár. Hasonlóan intézkedik a vagyonátruházási illetékről szóló 1920:XXXIV. tc. 57. §-ának 2. bekezdése is. — A fenti rendelkezések szövegezéséből, belső tartalma és alapul fekvő gondolatából kitűnik, hogy a bejelentésre maguk az ügyletkötő felek, illetve a szabályokban közelebbről megjelöltek (törvényes képviselők, közjegyzők) vannak kötelezve, a bírság kiszabását a mulasztásuk idézi elő., ezért a mulasztásukból (ténykedés mellőzése) fakad felelősségük és ennek mértékét pótbejelentéssel ők enyhíthetik. A 129. §. a) pontja ezt az egyik bírság tételénél kifejezetten meg is mondja („ha további 60 napon belül önként pótoltatik") és az itt használt önként szó értelemszerűleg a többi bírságtételre is vonatkozik. A vagyonátruházási illetékről szóló törvény idézett rendelkezése az „önként" szót nem használja ugyan, de nem „bejelentés"-ről személytelenül beszél, hanem világosan megmondja, hogy: ha a fél vagy a közjegyző bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, tehát nem a félen, illetve a közjegyzőn kívüli tényező tevékenységét, hanem csakis ezeket veszi tekintetbe ebben a vonatkozásban. — A bíróság joggyakorlata a fenti jogelvre nem volt tekintettel és a fél bejelentési kötelezettségének mulasztása esetén a további következményt elhárító jogcselekménynek vrette a leletfelvételnek az illetékkiszabó hatósághoz beérkezte idejét, úgyhogy jogi hatásában a lelet beérkezte a pótbejelentéssel egyenlővé vált. Még tovább ment az újabb joggyakor7*