Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

80 J. V. H. ö. 23. §. 5. p. — Közbirtokosságok adókötelezettsége. Ha a jövedelemadót az 5300/1931. M. E. sz, rendelet 4. §-a alapján kell megállapítani, az adóköteles vagyonában a megelőző év végéig történt szaporulat az adóösszeg megállapítására kihatással van akkor is, ha a vagyonszaporulat nem teljes éven át, hanem annak csak egy részében volt birtokában. Konkrét esetből kifolyólag felmerült az a kérdés, hogy az előző évvégi vagyonérték kétezrelékét kell-e jövedelmi adó fejében fizetni akkor is, ha a jövedelem adó azért nem éri el a vagyonérték kétezrelékét, mert az adókötelesnek a vagyon nem a teljes éven át, hanem annak csak egy részében volt birtokában. A vitára az a meggondolás szolgáltatott okot, hogy a rendeletben a jövedelemnek a vagyonérték legalább kétezrelékben történt megállapítása azon a feltevésen alapszik, hogy a vagyonnak a kétezrelék jövedelemadónak megfelelő minimális jövedelmet meg kell kapnia, ami a fennforgó konkrét esetben nem áll azért, mert itt a vagyonérték kétezrelékét a jövedelem azért nem éri el, mert az adóköteles a vagyonnak csak az év utolsó négy és fél hónapjában volt a birtokosa és az a vélemény alakult ki, hogy ilyen esetben, tehát ha a kétezrelék kisebb a vagyon egész évi jövedelme után eső jövedelmi adónál, nincs helye a kétezrelék adó kivetésének, hanem kiszámítandó, hogy a birtoklás idejére mennyi jövedelem esik s ha ennek a jövedelemnek a jövedelmi adója magasabb, mint amennyi a kétezreiékiből a birtoklás idejére esik, úgy ez a magasabb öszszeg fizetendő csak jövedelemadóként. Ennek a kivetési eljárásnak azonban nincsen törvényes alapja. Nemcsak azért, mert az ilyen alkalmazására a rendelet módot nem nyújt, hanem mert a rendelet világos célzata az volt, hogy az minden más esetre való tekintet nélkül nyerjen alkalmazást, kivétel nélkül minden esetben, ha a vagyonnak az esetleges tőketartozásokkal nem csökkentett értéke az 500.000 pengőt túlhaladja. (213. számú jogegységi megállapodás. — 1933.) 23. §. 5. pont. Közbirtokosságok és a volt úrbéri közösségek adókötelezettsége. Legelőtársulat osztatlan közös legelője a jövedelem- és vagyonadó alól mentes. A Társaság panaszában nem az adó mérvét, hanem azt vitatja, hogy mint alapszabályokkal bíró legelőtársulat, jövedV lem- és vagyonadóval meg nem róható. A bíróság ennek következtében kimondja, hogy a panaszos társaságnak osztatlan közös legelője a H. ö. 1. §. 5. pontja illetve 23. §. 5. pontja értelmében a jövedelem- és vagyonadó