Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 23 §. 5. p. — Közbirtokosságok adó- 81 kötelezettsége. alól mentes; azonban az egyéb ingatlanok, úgymint a szántó és rét jövedelme és vagyonértéke adóköteles. Minthogy pedig a panaszos társaságnak szántó és rét birtoka is van, amely adóköteles és felesbérletbe van adva és az iratokból meg nem állapítható, hogy erre milyen jövedelem• adó és vagyonadóalap esik, ezért a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1625. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) Közbirtokosságnak és volt úrbéres közösségnek erdőbirtoka vagyonadó alá esik. A vagyonadó törlése iránt való kérelemnek nem volt hely adható, mert az 1916: XXXII. tc. 1. §-ának 5. pontja értelmében a közbirtokosságok és volt úrbéres közösségeknek csak az 1913: X. tc.-ben említett osztatlan közös legelői lettek a vagyonadó alól mentesítve, az erdőbirtokok azonban nem, s az itt felvett érték az ügyfél erdőbirtokára vonatkozik. (1485. számú elvi jelentőségű határozat. — 1920.) A közbirtokosságok és a volt úrbéri közösségek osztatlan vagyonuk jövedelem- és vagyonadó alá vonásánál a községi elöljáróság, mint vagyonkezelő, a külön szervezet fogalma alá vonható. I. Az 1909. évi X. tc. 1. §-nak 7. pontja, az 1916 : XXXII. tc. 1. §-nak 5. pontja (a 127000/916. sz. Utasítás 2. §-nak V. p., illetve 26. §-nak V. pontja) az 19214. évi IV. tc. alapján kibocsátott 7500/1924. P. M. rendelet 1. §-nak 2. bekezdése, 11. §. 2. bekezdése az 1925.< évi januárius 1-től érvényben lévő 500/ 1925. P. M. sz. H. ö., illetve 1927. évi januárius 1-étől érvényben lévő 500/1927. P. M. sz. H. ö. 1. §-nak 5., illetve 23. §-nak 5. pontja (50.000. sz. Utasítás ezekhez fűzött pontjai) a jövedelem- és vagyonadó alanyainak nyilvánítja a közbirtokosságot és a volt úrbéri közösséget osztatlan adóköteles vagyonuk, illetve vagyonuk jövedelme után. Az önálló pénzügyi adóalanyiságot az 1909. és 1916-os törvények akkor adják meg, ha e vagyon gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli. Az Utasítás világosan ki is mondja, hogy „Ebben az esetben az itt felsoroltak — adózás szempontjából — még akkor is külön adóalanynak tekintendők, ha a tulajdonosok részarányai meg is vannak állapítva." Már a 7500/1924-es rendelet és ezt követőleg érvényes szabályok csak akkor tekintik önálló alanynak, „ha a tulajdonosok részaránya nincs megállapítva s emellett a vagyon gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli." Az újabb rendelkezés szövegezése és az ahhoz fűzött Utasítás szerint tehát a kérdés i íü