Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

74 J. V. H. ö. 19. §. (1) bek.; mO:XXIl. tc. 34. §. (2) bek. A haszonhajtó foglalkozás jövedelme. kérelmezésére nézve a (4) bekezdés pedig az új adókivetés foganatosítására nézve iaőbeli korlátozást állapít meg. Az (5) bekezdés az új adókivetés elrendelésének lehető­ségét kizárja az adózó által kezelt földbirtokból, az adózó la­kásának haszonértékéből és az adózó által rendszeresen foly­tatott haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelemre néz­ve. Ámde az adózó 1930. és 1931. évi jövedelemadójára nézve nem foganatosítottak új adókivetést, hanem a . . . . kerületi adófelügyelőség 1933, október 10-én kelt 8956—19133. számú végzéssel helyesbítette az adózó 1930. és 1931. évi jövedelem­adóját azért, mert az 193|3., október 9.-én kelt azonos számú végzéssel a T. J. és társa cég 1930. és 1931. évi általános ke­reseti adóalapját helyesbítés útján 95.000, illetve 90.000 pen­gőről 634.111, illetve 180.864 pengőre felemeltei. Ezúttal tehát nem az adózó által folytatott haszonhajtó foglalkozásból szár­mazó jövedelemről, hanem egy társas cég nyereségéből az adó­zót megillető részesedésről van szó. Már ebből az okból sem helytálló az adózó védekezése. A 19. §. (1) bekezdésének utolsó mondata szerint az álta­lános kereseti adó alapjának minden változását hivatalból át kell vezetni a jövedelemadó alapjában is. Ez a jogszabály nem csupán a jogorvoslat folytán beállott változásra szól, hanem kifejezetten minden változásra szól. Ehhez képest bármely okból változott is az általános kereseti adóalap, a változásnak megfelelően hivatalból helyesbíteni kell a jövedelemadó alap­ját is. A helyesbítésnek nem akadálya az, hogy a jövedelem­adó kivetése már előzőleg jogerőssé vált. Ilyen értelmű kor­látozás nincs sem a 19. §-ban, sem másutt. A helyesbítés nem azonos művelet az új adókivetésseL Előbbi csupán az általános kereseti adó alá eső jövedelemfor­rásból származott jövedelem összegét változtatja meg, de az adózónak más forrásból származó jövedelemét nem érinti, az újabb vizsgálat alá nem is vehető. A helyesbítés nem szünteti meg az adókivetés érvényességét- Ellenben az 59. §. (4) be­kezdése szerint az új adókivetéssel kapcsolatban megszünteti a régi adókivetés érvényességét és az adózó újabb bevallása alapján az adózó minden jövedelem forrására kiterjedő új adókivetést foganatosítanak. Ehhez képest törvényszerűen járt el az adófelügyelőség, amikor a cég általános kereseti adóalapjának helyesbítésével kapcsolatban az adózót megillető részesedésnek megfelelően helyesbítette az adózó jövedelemadó alapját. Minthogy adózó, a panaszban megállapítani kért adóalap és adó összegének a helyessége ellen kifogást nem emelt, azért a panasznak megfelelő adót kellett megállapítani. (1981. számú elvi jelentőségű határozat. — 1938.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom