Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 19. §. (3) bek. — A tantieme adó alá eső 75. jövedelem. 19. §. (3) bekezdés. A tantiemadó alá eső javadalmazás. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak ebben a minőségükben járó illetményei nem számíthatók az 1909. évi X. tc. 21. (J. V. H. ö. 21. §.) §-ában említett szolgálati illetmények közé. Az adóíelszólamlási bizottság a panaszlónak 1914. évi tiszta összjövedelmét 42.650 K 95 fillérben állapította meg s ebből a „Fonciére pesti biztosító intézet"-től igazgatósági tagsági tiszteletdíjként élvezett 8000 koronát az 1914. évi XLVI. tc. 11. §-a alapján adómentesnek tekintve, az 1909'. évi X. tc. 6. §-a értelmében az összjövedelem után járó adótételnek az adóköteles jövedelemre eső arányos részét állapította meg. A panaszos azt vitatja, hogy az ő tiszta összjövedelme nem több az általa bevallott 36.275 K 75 fillérnél s mivel ebben 13.825 korona t. i, a Fonciére-től élvezett 8000 korona, s az Idegenforgalmi és utazási vállalat részvénytársaságtól alelnöki állásából folyóan élvezett 5825 korona járandóság adómentes, adóját 878 K 84 fillérben kéri megállapítani. Az 1914. évi XLVI. tc. 11. §-a az 1875., évi XXIX. tc. szerint IV. osztályú keresetadó alá eső adózóknak az 1909. évi X. törvénycikk 21. §-ában említett, vagyis szolgálati viszonyból származó és 20.000 koronát meg nem haladó járandóságait nyilvánítja jövedelemadó szempontjából adómenteseknek. Minthogy a részvénytársaságok igazgatóságának tagjai a tár-, saságok ügyeit az 1875 .évi XXXVII. tc. IV. fejezetének rendelkezései szerint a részvényesek összességének ama törvény 183, S-a szerint bármikor visszavonható megbízása alapján intézik, szolgálati viszonyban állóknak nem tekinthetők, s a működésük révén élvezett mindennemű, bármely címen kapott járandóságuk szolgálati viszonyból származó járandóságnak nem tekinthető, — minthogy továbbá az adóztatási iratok között levő kimutatások tartalmából és a panaszló panaszbeli állításaiból is megállapítható, hogy ő a szóbanforgó járandóságokat mint az egyik igazgatóság tagja s a másiknak alelnöke — tehát szintén tagja, — nem pedig mint szolgálati viszonyban alkalmazott kapja, azon járandóságnak egyike sem adómentes. Ennélfogva tévesen tekintette az adófelszólamlási bizott-. ság a Fonciére-től kapott igazgatósági tagsági tiszteletdíjat adómentesnek s e minősítéssel a panaszló illetéktelen előnyben részesült. Tekintettel arra, hogy a bíróság a megállapított adó jo->gosságának és helyességének felülvizsgálásánál a törvény ren-delkezéseit van hivatva érvényre juttatni, az adófelszólamlási bizottság határozatának téves ténymegállapításaihoz és a té^