Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. //. Ö. 19. §. (1) bek.; mO.XXII. tc. 34. §. (2) bek. 73 A haszonhajtó foglalkozás jövedelme. tos adatokkal igazolja azok összegszerűségét és a költségeket illetően azt, hogy azok behajtását sikertelenül szorgalmazta. (1644. számú elvi jelentőségű határozat. — 1929.) J. V. ti. Ö. 19. §. (1) bekezdés; 19W:XX1L tc. 34, § (2) bekez­dés. Az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglal­kozásból eredő jövedelem. Valamely társas cég általános kereseti adójának helyesbítése maga után vonja a cégtagot a cégből megillető részesedésnek megfelelően a cégtag jogerős jövedelemadójának hivatalból való helyesbítését. Az adófelügyelőség 8956—193J3. számú végzésével helyes­bítés útján felemelte az adózó 1930. és 1931. évi jövedelem­adóját. Az adózó fellebbezése folytán az adófelszólamlási bi­zottság megállapította, hogy az adófelügyelőség jogtalanul emelte fel a jogerősen kivetett adót és az adókülönbözet tör­lését elrendelte. Ezt sérelmezi a bizottság előadója és az 19,00- és 1931. évre 67.078, illetve 52.052 adóalap és 7159, illetve 4906 P jö­vedelemadó megállapítását kéri a J. V. H. Ö. 19. §-a alapján azért, mert az adófelszólamlási bizottság 1079—1936. számú határozatával a T. J. és társa cégnek 1930., illetve 1931. évi általános kereseti adóalapját 140.5j33, illetve 90.864 pengővel felemelte, s a különbözetből adózóra 35.133, illetve 22.716 P részesedés esik. Az adózó védiratában a panasz elutasítását és a megpa­naszolt másodfokú határozat helybenhagyását kéri. A J. V. H. Ö. 56. §-ához fűzött utasítás (2) bekezdése és az 59. §. (5) bekezdése alapján azt vitatja, hogy a jogerősen kivetett jöve­delemadót új adókivetés útján megváltoztatni nem lehet, mert ő adócsalást vagy jövedéki kihágást nem követett el. A 19. §. alapján csak a jogerős kivetés befejezéséig van helye adó­helyesbítésnek. Egyébként a panaszos által megállapítani kért adóalap és adó számszerű helyességét nem cáfolja meg és nem is támadja. A bíróság a hatósági panaszt alaposnak találta. Az 59. §. az új adókivetés elrendeléséről és foganatosítá­sáról szól. Az (1) bekezdés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy új adókivetést rendelhessen el akkor, ha az adózó jöve­delmét, illetve vagyonát egészben vagy részben és mindenütt tévesen, vagy pedig csak részben adóztatták meg. A (3) be­kezdés alapján az adózó is kérheti az új adókivetés fogana­tosítását, ha több helyen és mindenütt tévesen adóztatták meg. A (2) és (3) bekezdés az új adókivetés elrendelésére, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom