Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

50 J. V. H. Ö. IS. §. (1) bek. — Adóssági kamatok és egyéb magánjogi terhek levonása. Az adóssági kamat a pénz használati díja. Alapja az a kötelmi viszony, amely az adós és a hitelező között létrejött és abban a jogügyletben van megállapítva, amelyet az érdekelt feliek az ügylet tárgyában, kötöttek. E jogviszonyból folyik az adós fizetési kötelezettsége, amely a tőketartozás visszafizetésének és a kamatok fizetésének kötelezettségéből áll. A „fizetett" adóssági kamat tehát az a szolgáltatás, amelyet az adós akkor teljesít, amidőn a tőke használatának díját a szerződésben megállapított módon megfizeti. „Fizetett" adóssági kamatok címén tehát a J. V. H. ö. 13. §-ának (1) bekezdése alapján levonásnak helye csak akkor van, ha az adós kamatfizetési kötelezettségének a szerződésben megállapított módon eleget tett. A kamafizetési kötelezettségnek szerződésileg megállapított módja megváltoztatható ugyan, de csak a hitelező beleegyezésével és ily esetben a „fizetett" kamat annak a szolgáltatásnak teljesítése, amelyet az adós a hitelező beleegyezésével teljesített. Tőkésítés az időszakonkint esedékes kamatszolgáltatásnak egyszerre esedékes tőkeszolgáltatásra való átváltoztatása. A tőkésítés által a kamatfizetési kötelezettség megszűnik, illetőleg tőkefizetési kötelezettséggé változik át. E változásból folyik a jövedelemadó szempontjából az a különbség, hogy míg a kamatfizetési kötelezettség teljesítése — a fizetett kamat — a 1{3I. §. (1) bekezdése alapján levonható tétel, addig a tőke visszafizetésére — az adósság törlesztésére — fordított összeg a 15. §. 3. pontja szerint a nyers bevételből nem vonható le. Ha a hitelező fizetésként elfogadja azt, hogy az adós az esedékessé vált kamatokat könyveiben javára írja és adósát az esedékessé vált kamatokkal megterheli, akkor az elszámolásnak ez a módja kamatfizetést jelent, mert az adós jövedelme a hitelező javára írt összeggel csökkent, a hitelező jövedelemé pedig az adós megterhelése folytán növekedett, vagyis a kamatfizetési kötelezettség teljesítése mindkét fél mérlegének egyenlegében kifejezésre jutott. A két mérleg egyenlege ugyanezt az eredményt mutatja akkor is, ha az adós tartozását, a hitelező pedig a követelését az esedékessé vált kamatokkal emeli, mert a hitelezők tételének emelkedése az adós mérlegében a jövedelem csökkenését, az adósok rovatának növekedése a hitelező mérlegében a jövedelem emelkedését jelenti.