Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

42 J. V. H. Ö. Í2. §. (1) bek. - Levonandó közszolgáltatások. hozható közszolgáltatások alatt nemcsak a közszolgáltatásoknak a tőkeösszegét, de a tőke összegével szoros összefüggésben lévő járulékoknak az összegét is érteni kell. Ellenkező törvényes rendelkezés hiányában ugyanis, a levonható közszolgáltatások nem jelenthetik a felsorolt közszolgáltatásoknak csak a tőke öszegét a vonatkozó járulékok nélkül, mert ilyen értelmezés mellett a jövedelemadónak nem a tiszta jövedelem lenne az alapja. Már pedig az alanyi szempontokon nyugvó személyi jövedelemadónál, amelynél a jövedelemadóról rendelkező törvény tárgyalásának alapjául szolgált törvényjavaslathoz fűzött általános indokolás szerint „az adózó szolgáltató képességét az adózó összes jövedelme határozza meg", nélkülözhetetlen előfeltétel, hogy az adónak az alapja mindenkor a megengedhető összes levonások foganatosítása után fennmaradó tiszta jövedelem legyen. A tiszta jövedelem összegének helyes megállapítása céljából tehát szükséges, hogy befizetett és levonandó közszolgáltatások címén mindenkor ezeknek a tőkeösszege; az ezek után befizetett járulékok összegével együtt, vétessék számításba. Ennek az álláspontnak a helyességét igazolja az a körülmény is, hogy az adóköteles tiszta jövedelem kiszámítása során, az idézett H. ö. 13. §. (1) bekezdése értelmében, a magánjogi címeken alapuló tőketartozások után fizetett adóssági kamatokat az összes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből mindenkor levonásba kell hozni; nem volna tehát helyes, ha a magánjogi adóssági kamatoktól eltérően, a közjogi címeken alapuló szolgáltatásoknak a levonásánál, ezeknek csak a tőkeösszege, a járulékok nélkül volna számításba vehető. Ugyancsak ennek az álláspontnak a helyessége mellett bizonyít a kereseti adóról rendelkező 1927. évi 300., P. M. számú hivatalos összeállítás 13. §-a 4. pontjához fűzött utasítás (5) bekezdésében foglalt határozott rendelkezés is, amely kifejezetten kijelenti, hogy az általános kereseti adó kivetése alapjául szolgáló adóköteles tisztajövedelem kiszámításánál a nyers bevételből levonandó közszolgáltatásokkal, vagyis adókkal, egyenlő elbánás alá esnek, az azok után fizetett késedelmi kamatok, behajtási illetékek és pótlékok is. Ha tehát az általános kereseti adónál a közszolgáltatások levonása tekintetében fennálló törvényes rendelkezés végrehajtása tárgyában ilyen rendelkezést tartalmazó magyarázó utasítás van érvénvben, nem volna elfogadható alapja annak, hogy a jövedelemadónál közszolgáltatások alatt azért, mert a végrehajtási utasítás ide^ vonatkozóan kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, ettől eltérően, a közszolgáltatásoknak csak a tőkeösszegét, járulékok nélkül, kellene érteni. A most előadott általános jogi, valamint gyakorlati indo-