Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

1921.-XXXIX. tc. 39. §. - Kivitel. 16? Amennyiben azután az árut behozó, illetve a postaforgalomban az átvevő, a közönséges forgalmi érték megállapítását helytelennek találja, joga van — az áru átvételének megtagadása mellett — az 1934 évi 43.200. P. M. számú rendelet 4. §-a alapján — szakértői becslési eljárás megindítását kérni. Minthogy a tárgyiratokból és a panaszban előadottakból is kitünőleg a panaszos megbízottja a postán érkezett árut átvette — a dolog természetéből folyólag — utólagosan már szakértői becslési eljárás lefolytatását nem kérheti és az adómegállapítás módja ellen a fentiekből következőleg jogos kifogást nem emelhet. Mindezeknél fogva a panasz tárgyában a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1929. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) 39. §m _ Kivitel. Ass általános forgalmi adó alóli adómentesség áruknak külföldre szállítása esetén akkor illeti meg az eladót — az előírt alaki kellékek betartása mellett — ha az árui átvétele külföldöm történik meg és a belföldi eladó vételi ügyletből fakadó teljesítési kötelezettsége a külföldre szállításban és külföldi átadásban van. I. A megtámadott határozat pótlólag általános forgalmi adó alá — a kivitel címen mentesített bevételeket — vonta azzal, hogv a mentesítés törvényben előírt feltételei fenn nem állanak/A panaszos ezzel szemben a becsatolt bejelentési ívekre és az 1921:XXXIX. tc. 39. §-ára hivatkozott és a pótlólag kivetett adó törlését kéri. II. A megtámadott megállapítás az adózónak az 1926- évi május 6-án felvett jegyzőkönyvbe foglalt vallomásán nyugszik, amely szerint a külföldre szállított áruk eladása aként történik, hogy a külföldi vevővel B.-n megegyezik, majd a vevő lejön K.-re, az árut megtekinti, kifizeti és átveszi. Ezt a vallomását azonban az adózó általánosságban és az egyes ügyletekre utalás nélkül tette és ezt követőleg május 10-én az egyes ügyletek keletkezésére és lebonyolítására vonatkozólag részletes tényállást közlő beadványt nyújtott be, amelyet azonban az eljárt hatóság tekintetbe nem vett. Minthogy ezen beadványban előterjesztett védekezését az adózó fenntartotta, panaszában kifejtette és annak tárgyalására adatokat csatolt be, a bíróság a tényállás tisztázása végett 552/1927. és utóbb 2.995/19128. sz. a. a bizonyítás kiegészítését rendelte el. III. A lefolytatott eljárás eredményeként a ,3561/1928. K. B. sz. a. beterjesztett levelezéssel támogatott és meg nem cáfolt tényelőadás alapján az állapítható meg, hogy az 19218. május 21-én felvett jegyzőkönyvhöz csatolt könyvkivonat szerinti