Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

142 ím:XXXIX. tc. Sí. §. — Az általános forgalmi adó alapja. A paritásos eladásoknál az a fuvarköltség, mely a tényleges feladási állomástól a paritásos állomásig merült fel, az eladót terheli és így forgalmi adóalapot képez. A panaszos cégnél 1925. évi december hó 17-én megtartott ellenőrzési vizsgálat során megállapított és a panaszos cég által vitássá nem tett tényállás szerint a panaszos cég 1. az 1925. és 1924. évben több olyan ügyletet kötött, amelyben az áru nem azonos állomáson feküdt azzal, amely állomáson való paritással a kötj egy szerint eladatott, amely esetekben a vevő az áru tárolási helyéről a paritásos állomási helyig való szállítással felmerült fuvarköltséget a kötlevél szerint számlázott vételárból levonásba hozta, a panaszos cég pedig ezt a fuvarköltség címén levonásba hozott összeget a vevő javára írta, azonban mint adóköteles bevételt be nem jegyezte és utána az általános forgalmi adót le nem rótta, 2. az 1925. évben pedig az áru tényleges tárolási helyéről & kötlevélben megjelölt és az elszámolás alapjául szolgáló paritásos helyig felmerült fuvardíjat panaszos cég a számlából előre levonta, a vevő által ilyen módon a panaszos cég mint eladó helyett kifizetett fuvarköltséget a panaszos cég az adóbevallási ívéből kihagyta és ezen bevétel utáni forgalmi adó fizetési kötelezettségének eleget szintén nem tett. Az adózás alól elvont ezen bevétel a vizsgálat során 1.311,716.544 koronában, adója pedig 39,352.000 koronában Hyert megállapítást. A panaszos cég ezen megállapítást összegszerűleg helyesnek elismeri és csak a bevétel adókötelezettségét teszi vita tárgyává. A panaszos cég ugyanis azt vitatja, hogy ez a vasúti fuvarköltség az adó alapjához hozzá nem számítható, mert ez a cégnek bevételét nem képezte, amennyiben a tőzsdei szokványok értelmében a paritásos állomás megjelölése csupán a fuvardíj elszámolására szolgál, teljesítési helynek azonban a feladási hely tekintendő, így tehát a kifizetett fuvardíj az áru értékét természetszerűleg csökkenti, a cég bevétele tehát kevesebb Volt, mint az eredetileg számlázott ellenérték. Az adókötelezettség megállapítása ellen irányuló panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. A paritásos eladások lényege ugyanis az, hogy a szerződő felek magában az adás-vételi szerződésben a teljesítési helyet vagyis azt a helyet még meg nem jelölik, hol az eladó az árut ÍI vevőnek átadni, s illetve ahonnét a vevő esetleges rendelkezése alapján az eladó az árut a vevő részéről kijelölendő rendeltetési állomásra elküldeni tartozik, hanem az eladó tetszése szerinti állomáson teljesíthet, vagyis a szerződés megkötése Xitán határozhatja meg a teljesítés helyét.. Ilyen esetben pedig,