Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. II. kötet (Budapest, [1942])

J. V. H. ö. 40. §. (3) bek. — A tőketartozások álla- 101 gának számítása. 'hiányában pedig, az említett utasítás, ilyen korlátozást jogosan meg nem állapíthat. A jövedelemadónál a 12. §. szerint levonható közszolgáltatások és a vagyonadónál a 40. §. szerint levonásba hozható közjogi természetű tőketartozások tehát egymástól függetlenül, egymásra való tekintet nélkül állapítandók meg, mert ezek egymással kapcsolatba nem hozhatók. Minthogy tehát a vagyonadónál a tőketartozások megállapítása tekintetében kizárólag a 40. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók, ezért, ellenkező törvényes rendelkezés hiányában arra az álláspontra kellett helyezkedni, hogy minden közjogi természetű tőketartozást, vagyis köztartozást, amelyet az adózó az adóévet megelőző év utolsó napjáig ki nem fizetett, arra való tekintet nélkül, hogy az idézett 12. §-ban felsorolt köztartozások közé tartozik-e, vagy sem, a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáló tiszta vagyonérték megállapítása során az adóköteles vagyontárgyak összértékéből, tőketartozásként, levonásba kell hozni. (269. számú jogegységi megállapodás. — 1936.) Biztosító intézettől életbiztosítási kötvényre felvett kölcsön a vagyonadó alapjából, a kölcsön után fizetett kamat pedig a jövedelemadó alapjából tehertételként nem hozható levonásba.* (1952. számú elvi jelentőségű határozat. — 1937.) Indokolás a J. V. H. Ö. 13. §. (i) bekezdésénél. 40. §. (3) bekezdés. A töketartozások állagának számítása. Székes- és társaskáptalanok tagjai terhére szóló kivetés alkalmával a kongnia járuléknak 5%-kai tőkésített összege az adóalapból levonandó. Helyesen vonta le a felszólamlási bizottság a kongruaki-egészítésként fizetett évi 14.000 koronának a panaszosra eső és 5%-kal tőkésített részét, mert az 1909:XII1. tc. 1. §.-a értelmében a katholikus nagyobb egyházi javadalmak által fizetendő 700.000 korona kongruajárulék ugyanolyan jogi megítélés alá esik, mint a kegyúri teher. Már pedig olyan esetben, mint a mostaniban, amikor az önkezelésü mezőgazdasági ingatlanok értéke, az illető vidéken a hasonló ingatlanoknál tényleg elért haszonbérösszegek alapul vétele mellett határoztatik meg, az 1916:XXXII. tc. 13. §. 2. pontja értelmében a haszonbérlő által teljesítendő szolgáltatásokból a kegyúri terhet és az ezzel egy tekintet alá eső kongruaterhet le kell vonni, ahogyan azt a bizottság előadója a kegyúri teherrel meg is tette. Minthogy pedig a kongruateher levonása nélkül számította ki a bizottság előadója — az adó, * Ez a jogelv még nem tekinthető végleges állásfoglalásnak.