Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
H. H. Ö. k. §. (2) bek. — Adómentesség bérbeadás 91 esetében. pek területén, az üzem céljaira szolgáló épületek állandóan házadómentesek. Az ezen törvény végrehajtása tárgyában, a 69. §-ban nyert felhatalmazás folytán a magyar királyi pénzügyminiszter által 1909. évi 77000. szám alatt kiadott "utasítás 27, §-ának 9. pontjában foglalt meghatározás szerint gyáralinak és a gyárakhoz hasonló ipartelepeknek — házadómentesség szempontjából, — általában olyan ipartelepek tekintendők, amelyeken rendszerint zárt helyiségekben gépek, vagy készülékek segítségével és tömeges gyártásra alkalmas munkamegosztással iparcikkeit, vagy iparcikkeket állítanak elő és nem csupán megrendelésre, hanem nagyban való eladásra és raktár számára is termelnek. * A közgazdasági értelmezésnek is általánosságban megfelelő ezen fogalom meghatározás kétségkívül reá illik a mezőgazdasági szeszgyárakra is és avval lényegileg megegyezőnek tekinthető az ily szeszgyárakra nézve a szeszadókedveizmények föltételeit meghatározó rendelkezésekből következtetve a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. törvény megállapítása is, valamint az iparfejlesztésről szóló 1907. évi III. törvénycikknek és a korábbi Í899. évi XLIX. törvénycikknek meghatározása is, mely utóbbi törvény 1. §. c) pontja az ipari szeszfőzdéket — bár mint állami kedvezményben nem részesíthetőket, — a gyárak közt említi fel. Eltekintve tehát attól, a gyári minőség meghatározására nem döntő körülménytől, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak szeszadó szempontjából nyújtott kedvezmények a mezőgazdaság előmozdítását célzó indokokra vezethetők vissza, nyilvánvalóan megállapíthatónak találta ez a bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek — gyári épületek s hogy ezeknek állandó házadómentessége, amíg az üzemet maga a tulajdonos folytatja, az idézett törvény 27. §. 9. pontja alapján kétségtelen. A házadóról szóló idézett törvény 8. §-án alapuló alapelv azonban az, hogy minden állandó jellegű épület, ha tényleg bérbe van adva, házadó alá esik. Ebből az alapelvből folyik a törvény 28. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a 27. §-ban említett épületeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok másoknak bérbeadattak. Ezen általános szabály alól kivételt sem a házadórói szóló, sem más törvény a gyári épületekre nézve nem állapít meg s így kétségtelen, hogy a gyári épületek s az ilyenekül tekintendő mezőgazdasági szeszgyári épületek is, ha másnak bérbeadattak, házadó alá esnek. A közigazgatási bizottság határozatának az a megállapítása továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épületek, mint gazdasági épületek bérbeadásuk dacára sem esnek házadó alá:
