Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

92 //. H. ö. 5. §. Ideiglenes adómentesség. a kérdéses 28. §. c) pontjában foglalt és kivételt megállapító rendelkezésénél fogva, nem helytálló, mert a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek nem minősíthetők szoros értelemben vett gazdasági épületeknek pusztán azért, mivel a mezőgazdasági termények ipari feldolgozására szolgálnak, mert ily címen például valamely uradalom cukorrépájának, vagy burgonyájának ipari földolgozására szolgáló cukorgyár, vagy burgonya-keményítőgyár épülete is, gazdasági épületnek volna a házadó szempontjából minősítendő s azok bérbeadása esetében is házadó alól mentesítendők volnának, ami nyilvánvalóan ellenkeznék a törvény rendelkezésével és célzatával. Ezeknek alapján megállapíthatónak találta ez a bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek, gyári épületelv, hogy azoknak bérbeadás esetére való házadómentességét törvény nem állapítja meg s hogy azok gazdasági épületeknek nem lévén minősíthetők, bérbeadásuk esetében nem esnek a törvény 28. §. c) pontja szerint kivételes s így szorosan magyarázandó rendelkezés alá s így a közigazgatási bizottság által a panaszos esetében annál inkább tévesen lettek a kivetett házadó alól mentesítve, mert a haszonbérleti szerződés IX. pontja értelmében a szeszgyár összes berendezése, az ahhoz tartozó gépek, müeszközök, készülékek stb. a haszonbérlők kizárólagos tulajdonát képezik s így az adóköteles földbirtoktulajdonos tulajdonképpen csak az épületeket s így nem is szeszgyárat adott haszonbérbe, minélfogva az épületekre eső haszonbér s illetőleg haszonérték után a házadóval törvényszerűen megrovandó. (1191. számú elvi jelentőségű határozat. — 1914.) A bér vagy térítés ellenében állandó katonai beszállásolás céljaira átengedett épületek vagy épületrészek állandó házadómentességben nem lészesülnek (156. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) Indokolás a H. H. ö. 2. §. (lj bekezdés 2. pontjánál. 5. §. Az ideiglenes házadómentességek. Az újonnan emelt épületet akkor is megilleti a teljes ideiglenes házadómentesség, ha olyan területen épül, amely csak évekkel azelőtt volt beépítve. A nem vitás tényállás szerint az adózó fél 1928. évi március 8.-áról kelt szerződéssel Cs. J.-né H. M.-tól üres telket vásárolt, amelyen a helyszíni jegyzőkönyv tartalma szerint a vételt megelőzően 4 évvel egy ideiglenes épület állott. A m. kir. adóhivatal a H. H. Ö. 5. §-ának (4) bekezdése alap-