Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

90 H. H. ö. 4. §. (2) bek. — Adómentesség bérbeadás esetében. lalkozás, alapját pedig az ebből származó kereset, vagy jövedelem képezi s ennek az adónak kivetésénél, az 1875:XXIX. törvénycikk 19. §-a 1. pontja szerint a haszonbérösszeg 25%-a nem képezi a kereseti adónak tárgyát, hanem az csupán a haszonhajtó foglalkozásból eredő törvényszerű legkisebb tiszta kereseti nyereménynek kiszámítására szolgál alapul. (710. számú elvi jelentőségű határozat. — 1906.) A gazdasággal együtt bérbeadóit mezőgazdasági szxstzgyár nem tekinthető a gazdaság folytatására szükséges épületnek és így az erre eső bérösszeg házadó alá esik. Gróf Cs. V. g.-i lakos a sz.-i birtokát összes tartozékaival és a beszerzett bérszerződés IX. pontjából kivehetőleg a mezőgazdasági szeszgyár céljaira szolgáló szeszfőzdével és hozzátartozó épületekkel együtt haszonbérbe adta tizenkét és fél évre évi 9000 koronáért H. J. és neje bérlőknek. A kérdéses évi bérösszegből a grófi uradalom igazgatójának 1912. évi február 21-én beadott vallomása szerint a szeszgyári épületekre 50 korona évi bér esik. Ezen az alapon a l.-i m. királyi pénzügyigazgatóság a bérbeadó gróf Cs. V. terhére az 1909. évi VI. törvénycikk 17. §. 4. pontja értelmében 4 korona 50 fillér házadót állapított meg és Íratott elő. Az adózó fellebbezése folytán, melyben az 1909. évi VL törvénycikk 28. §. c) pontja alapján házadómentesség címén az adó törlését kérte, a közigazgatási bizottság a fellebbezésnek helyet adott és az adónak törlését elrendelte azon a jogcímen, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épület az említett törvény 27. §-a értelmében gazdasági épület, mely mint ilyen a földbirtokkal együttes bérbeadás esetében is az idézett törvény 28. §. c) pontja értelmében házadómentességét megtartja. Ez ellen a kincstári képviselő panasszal élt és megfelelő indokolással kéri az adókötelezettség kimondását és a pénzügyigazgatóság által előírt házadónak megállapítását. Az 1896. évi XXVI. törvénycikk 106—110., §-aiban előírt iratváltás megtörténte és a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatása után — melynek során a vonatkozó haszonbéri szerződésnek hiteles másolata beszereztetett — ez a bíróság megállapítja, hogy a vitás kérdés megoldása annak eldöntésétői függ elsősorban, hogy a mezőgazdasági szeszgyár épületei, gyári épületeknek minősíthetők-e? másodsorban, hogy van-e olyan törvényes rendelkezés, mely az ily gyári épületnek házadómentességét bérbeadás esetére is biztosítaná; s harmadszor, h°gv a gyárnak mezőgazdasági jellegénél fogva, minősíthető-e az ilyen épület gazdasági épületnek? A házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-ának 9. pontja értelmében a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartele-