Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. H. Ö. 6. §. — A földadó alanya. Tulajdonos, 1 haszonélvező. Földadó. (1927. évi 100/P. M. számú Hivatalos Összeállítás, rövidítve: F. H. ö. és az 1940:XXII. tc.) 6. §. (1) és (2) bekezdés. A földadó alanya általában. — Meghatározása annak, ki a tényleges birtokos. A földadót — visszamenőleges adóztatásnál is — csak a szerzést követő időre lehet az új tulajdonos terhére kivetni. A szerzést megelőző időre a szerzést követő időben kivetett földadót az új tulajdonostól még dologi kezesség címén sem lehet követelni. Panaszos kifogásolja, hogy terhére a földadót visszamenőleg, arra az időre is kivetették, amikor a szóbanforgó földterületnek, amelyet csak 1926. évi március hó 8-án vásárolt, még nem volt a tulajdonosa. A bíróság a panaszt alaposnak találta. A földadó a F. H. ö. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a tényleges birtokos által fizetendő. A földadót tehát a tényleges birtokos, vagyis — a 6. §. (2) bekezdése szerint — a tulajdonos terhére kell kivetni. Visszamenőleges adóztatásnál tehát csak arra az időre lehet a földadót a tulajdonos terhére visszamenőleg kivetni, amely időben ő a földbirtoknak tényleges birtokosa volt. De a földbirtok megszerzését megelőző időre a földadót a földbirtok tulajdonosától nem lehet követelni, mert akkor még nem volt a földbirtok tulajdonosa. Erre az időre — a 6. §. alapján — a föld új tulajdonosa földadót fizetni nem köteles. Dologi kezesség, a K. K. H. Ö. 88. §-a alapján, csak az átruházás előtt már esedékessé vált földadó hátralékos öszszege erejéig terheli a vevőt, tehát tőle dologi kezesség címén sem lehet olyan adót követelni, amely az átruházás időpontjában még nem volt kivetve. A vevő, az általa megvett ingatlan után utólag és a vételt megelőző időre kivetett földadót meg1