Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

'60 H. H. ö. 2. §. (í) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. ezek az adózó ügyfélnek tulajdonát képező földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatára átengedett s tényleg a föld bérlőjének lakásaiul szolgáló épületek adómentes gazdasági épületeknek volnának tekintendők, mert az egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítás (régi) „Házadó"ra vonatkozó részének 92. §-a szerint adómentes gazdasági épületek alatt csak a mezőgazdaság folytatására szükséges, emberi lakásul nem használható és valamely jószág (földbirtok) tartozékát képező oly épületek értendők, amelyek tulajdonképeni rendeltetésüknek megfelelőiéig használtatnak és a földbirtoktól elkülönítve bérbeadva nincsenek. Ez okból adózó ügyfélnek a kérdéses célra szolgáló házait adóköteleseknek kimondani és az elsőfokú hatóság által az 1868.-XXII., illetve az 1883:XLVI. törvénycikk értelmében kivetett házadót fenntartani kellett. A magyar királyi közigazgatási bíróságnak előző ítéletére történt hivatkozás a panaszolt határozatnak fenntartására elfogadható okul nem szolgálhatott és pedig azért, mert a bíróságnak egy konkrét esetben hozott határozata a további határozatok meghozatalánál jogforrást nem képez, Adózó ügyfélnek a védirat során előadott az a kifogása, hogy a földbérlők e földbérletük után 111. osztályú (általános) kereseti adóval meg lévén róva, az ilyképen reájuk — a haszonbérösszegnek alapul vételével kiróvott III. osztályú (általános) kereseti adó pótolja azt az adót is, amely a kérdéses épületek után kivetendő volna: elfogadhatónak szintén nem találtatott és pedig azért, mert a házadó a háztulajdonos által a ház évi tiszta haszonértéke alapján fizetendő, a III. osztályú (általános) kereseti adónak tárgyát pedig a haszonhajtó foglalkozás — tehát ebben az esetben a haszonbérlettel való foglalkozás, alapját pedig az ebből származó kereset, vagy jövedelem képezi s ennek az adónak kivetésénél, az 1875:XXIX. törvénycikk 19. §-a 1. pontja szerint a haszonbérösszeg 25 %-a nem képezi a kereseti adónak tárgyát, hanem az csupán a haszonhajtó foglalkozásból eredő törvényszerű legkisebb tiszta kereseti nyereménynek kiszámítására szolgál alapul. (710. számú elvi jelentőségű határozat. — 1906.) A ház tulajdonosa által gyári célokra használt helyiségeket az •állandó házadómentesség akkor is megilleti, ha azok olyan épületben vannak, amelynek egyéb részeit a háztulajdonos másként értékesíti. A házadóról szóló 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-ának 9. pontja [H. H. ö. 2. §. (1) bek. 6. p.] állandó házadómemtesséletén az üzem céljaira szolgáló épületeknek, ide nem értve a get biztosít a gyárak é árakhoz hasonló ipartelepek terű-