Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 2. §. (1) bek. 6. p. — Állandó házadómentesség. 51 utasítás sem tartalmaz olyan intézkedést, amely az adómentességet csak az illető mezőgazdasági ingatlan szorosan vett területén fekvő gazdasági cselédházakra korlátozná. Az ilyen korlátozás a való életben lépten-nyomon előforduló tényleges helyzettel ellentétben álló is lenne s az ilyen korlátozás rideg keresztülvitele azt jelentené, hogy adómentességben csakis azok a gazdasági cselédházak részesülhetnek, amelyek egy mezőgazdasági ingatlanon létesült major vagy legalább is tanya területén fekszenek, míg azok, amelyek, bár mezőgazdasági célt szolgálnak s kizárólag mezőgazdasági cselédek természetbeni lakásai, pusztán azért, mert nem éppen a mezőgazdasági területen, hanem azon kívül s sok esetben a község belterületén, esetleg még a többi községi házak közé is beékelve fekszenek, ettől a kedvezménytől pusztán csak azért elesnek. Az ilyen korlátozás mellett csakis a nagyobb uradalmak gazdasági cseléd-lakásai lennének feltétlenül adómentesek, míg a kisebb gazdaságok, sok esetben még a középbirtokok cselédei által lakott épületek pedig azért, mert a cseléd által lakott épület nem a szorosan vett mezőgazdasági ingatlanon fekszik, ebben a kedvezményben nem részesülhetnének, holott az ilyeneknek a száma tekintélyes, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az ország területén nagyon sok olyan középbirtok van, amelyeknek a mezőgazdasági épületei, istállók, stb. a község belterületén lévő udvarokban vannak elhelyezve, a tekvő s az alkalmazó tulajdonában lévő épületekben laknak. A kisebb gazdáknál pedig, akiknek egy-két gazdasági cselédjük van, ez úgyszólván mindennapi eset. Megállapítva tehát azt, hogy a törvényben ilyen korlátozás kifejezetten nincs s ilyen abba bele sem magyarázható, meg kell azt állapítani, hogy a gazdasági cselédházak állandó házadómentességének tulaj donképen mik is a feltételei. Ennek a kérdésnek vizsgálatánál elsősorban az állapítható meg, hogy a törvényhozó gazdasági cselédházaknak azokat az épületeket minősíti, amelyek az illető földbirtok alkotórészeiül tekintendők, amelyek a gazdaság folytatására szükségesek s amelyek kizárólag az illető gazdaságban alkalmazott gazdasági cseléd természetbeni lakásául szolgálnak. Az elmondottakból is nyilvánvaló az, hogy az az épület, amely a gazdasági cseléd természetbeni lakásául szolgál, a földbirtok tartozékát képezi. Nyilvánvaló az is, hogy arra a földbirtok gazdaságának okszerű folytatásához feltétlenül szükség van, mert a hazai viszonyaink szerint a gazdasági cseléd alkalmazásának egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a gazdasági cseléd természetbeni lakással láttassék el s ekkép az ilyen épületnek, közömbös lévén az, hogy az magán a földgazdasági cselédek pedi község belterületén szétszórtan