Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

H. H. Ö. 2. §. (i) bek. 5. p. — Állandó házadómentesség. 45. nál és épületrészei használhatóságánál fogva, lakás céljára alkalmas. Ez az álláspont azonban nem helytálló. Mert ilyen feltételhez kötött megszorító rendelkezés sem az idézett, sem más jogszabályban nincsen. Az idézett jogszabály a benne felsorolt épületek állandó házadómentességét ahhoz a három feltételhez köti, hogy ne használtassanak fel vállalat folytatására, azaz üzleti célokra, hogy kizárólag az egyesület céljait szolgálják és hogy a tulajdonos egyesület kizárólag tagsági díjakból tartsa fenn magát. Nincsen adat arra, hogy a jelen esetben valamelyik feltétel hiányzanék. Ellenkezőleg a panaszos meg nem cáfolt előadása szerint a kétségtelenül testnevelési (sport) célokat szolgáló panaszos turista egyesület menedékháza kizárólag az egyesületi tagok átmeneti pihenő helyéül szolgál és nem állandó lakásul használtatik, a menedékház felállítása és fenntartása tehát egyáltalán nem vállalatszerű, az egyesület az állami támogatáson, mint nem üzletszerű és nem rendes bevételen, hanem adományon felül kizárólag tagsági díjakból tartja fent magát, mert a tagoktól a használatért szedett néhány fillér figyelembe nem jöhet és az épület kizárólag az egyesület céljait szolgálja. Nem változtat az épületnek ezen a cél-jellegén az, hogy építkezésénél fogva lakásra is alkalmas. Mert nem ez, hanem a cél és a használat a döntő. Nem zárja ki az állandó mentességet az sem, hogy a házban étkezésre használt helyiségek és menedékházőri lakás is van, minthogy ezek is a célt szolgálják és erre szükségesek is. Köztudomású, hogy vannak a pénzügyigazgatóság határozatában körülírt olyan turista menedékházak is, amelyek lakás céljára nem alkalmasak, hanem a túristáknak csak az időjárás viszontagságai ellen ideiglenes menedéket nyújtó bódék, kunyhók vagy ezekhez hasonló építmények. Az ilyenek azonban a 200/1927. számú P. M. rendelet 1. §-a (2) bekezdés értelmében nem is tárgyai a házadónak. Mindezeknél fogva a szóbanforgó turista menedékházat, amíg azt kizárólag erre a célra használják, az állandó házadómentesség megilleti. (1822. számú elvi jelentőségű határozat. — 1934.) Sportegyesületek tulajdonában lévő és kizárólag az egyesület céljait szolgáló épületrészeket az állandó házadómentesség akkor is megilleti, ha a sportegyesület bizonyos, azi adományozó tetszésétől függő, önkéntes adományban is részesül. A pénzügyigazgatóság az állandó házadómentességet az 19)32. évre a megtámadott határozatával azon az alapon tagadta meg, hogy a panaszos egyesület nem kizárólag tagsági díjakból tartja fenn magát, minthogy költségei fedezéséhez a