Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

44 H. H. ö. 2. §. (1) bek. 5. p. — Állandó házadómentesség. Az a körülmény, hogy az alapszabályok 2. §-a szerint a klub a tagjai számára könyvtárt tart fenn, szaktudományi lapokat, napilapokat és szépirodalmi folyóiratokat járat, isme­retterjesztő és tudományos előadásokat, vitákat, tanulmányi utakat és kirándulásokat rendez, nem ad a klubnak közműve­lődési intézet jelleget. A klub helyiségeit pedig annál kevésbé lehet közművelődési épületnek minősíteni, mert az alapszabá­lyok 7. §-a csak arra jogosítja fel a tagokat, hogy a háznagy hozzájárulásával vendéget vihessenek be magukkal. A ház­nagy engedélye legfeljebb 3 napra terjedhet. "Már pedig közművelődési épület alatt olyan épületet kell érteni, amelyben a nagyközönség művelődését előmozdító in­tézmény van és amelyet bárki előzetes engedély nélkül látogathat. (1843. számú elvi jelentőségű határozat. — 1934.) A társas körök (kaszinók) épületei nem közművelődési épüle­tek, tehát ez alapon állandó házadómentességben nem része­sülhetnek. Az 1909. évi VI. tc. 27. §-ának 5. pontja szerint állandóan mentesek a házadó alól — többek között — a közművelődési épületek. Az 1909. évi 77.000. számú rendelet 27. §-a 5. pontja értel­mében pedig a közművelődési épületek adómentessége kizáró­lag csak azokra az épületekre szorítkozik, amelyek nem vala­mi zárt testület, hanem közvetlenül a nagyközönség művelő­désére és oktatására vannak rendelve és bárki által látogat­hatók (pl. nyilvános könyvtárak, képtárak, stb.). A törvény e helyes magyarázatából kétségtelen, hogy ez alapon állandó adómentességet nem igényelhet a l.-i kaszinó, amelynek célja alapszabályai 2. §-a szerint „a társas életnek nemzeti irányban való fejlesztése és kellemessé tétele". (1221. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) A turistaegyesületek által fenntartott turista menedékházakat az állandó házadómentesség akkor is megilleti, ha azok építke­zésüknél fogva lakásra is alkalmasak. A pénzügyigazgatóság megtámadott határozatában az ál­landó házadómentességet a H. H. Ö. 2. §-a 5. pontjára hivat­kozva, azzal az indokolással tagadta meg, hogy a turista egye­sületek által fenntartott menedékházak csak akkor részesül­hetnek állandó házadómentességben, ha azoknak a helyiségei lakás céljára nem alkalmasak. Már pedig a szóbanforgó me­nedékház, a nem vitás tényállás szerint, építkezési módjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom