Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

2. §. (i) bekezdés, 5. pont. — Állandó házadómentesség. 43, mi hatóságot a kamara lajstromaiban bevezetett ügyvédek és ügyvédjelöltek felett a jelen törvény határozatai szerint gyakorolják". Nem szenved tehát kétséget, hogy az ügyvédi kamarák közfunkciókat teljesítenek, s mint ilyenek, közhivataloknak tekintendők; kétségtelen az is, hogy az ügyvédi kamarák tulajdonát képező épületek ama lakrészei, amelyeket kizárólag hivatalos célra használnak, jövedelmet nem hoznak, s igy házadó kirovására nincs is törvényes alap; ily körülmények között s mert az 1868. évi XXII tc. 2. §-a csak azokat a közhivatalokat részesíthette állandó házadómentességben, amelyek a jelen törvény életbeléptekor fennállottak, a most idézett törvény szelleméből folyólag, a házadómentesség az ügyvédi kamarák azon lakrészeire, amelyek kizárólag hivatalos célra használtatnak, „megadandó", — ellenben a személyzet részére bérfizetés nélkül átengedett lakrészek már házadömentességben nem részesíthetők, mert ezek a helyiségek nem hivatalos célt, hanem magáncélokat szolgálnak, a személyzet a neki átadott lakrészeket, a lakpénz egyenértéke fejében használja s így a házadó kirovására a törvényes alap megvan. (78. számú jogegységi megállapodás.) //. H. Ö. 2. §. (i) bek. 5. pont. — Közművelődési épületek. Nem ad az egyesületnek közművelődési intézeti jelleget az a körülmény, hogy az alapszabályok szerint a klub tagjai számára könyvtárt tart fenn, szaktudományi és szépirodalmi folyóiratokat járat és tudományos előadásokat tart, miért is az egyesület céljaira használt helyiségeket az állandó házadómentesség nem f-leti meg. Panaszos azt vitatja, hogy az épületnek az egyesület céljaira használt részét a H. H. Ö. 2. §-ának (1) bekezdés 5. pontja alapján és a hozzáfűzött utasítás (5) bekezdése alapján állandó házadómentesség illeti meg, mert az épület az alapszabályok 7. §-a szerint a nagyközönségnek is rendelkezésére áll. Előadja továbbá, hogy az alapszabályok 2. §-a szerint a klub célja a klub tagjainak szaktudományi képzettségét és társadalmi helyzetét emelni, a kartársi szellemet fejleszteni, a tagok szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani, végül másodsorban a szórakoztatás. A klubhelyiségekre eső házadót törölni és visszatéríteni kéri. A panasz alaptalan. A panaszban előadottakból nyilvánvaló, hogy a klub nem közművelődési intézet és az épületet nem közművelődési célra használják.