Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

42 H. H. ö. 2. §. (1) bek. 4. p. — Állandó házadómentesség. a H. H. Ö. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó adómentesség nem illeti meg. (156. számú jogegységi megállapodás. — 1931.) A kaszárnya kantin-helyiségei után nem vethető ki házadó, ha a kaszárnya a városé és a törvényes térítmények ellenében van. katonabeszállásolásra átengedve s a kantinos a bért a katonai hatóságnak fizeti. A házadó alanya a ház birtokosa, vagy haszonélvezőié, tárgya pedig minden lakóház vagy más állandó jellegű épület, melyet a jelzett adóalany bír, illetve haszon élvez. A panaszos nem birtokosa s nem haszonélvezője azon kaszárnyának, amelynek kantinhelyiségei után az 1910. évi házadó kivettetett, mert nem vitás, hogy a laktanya a város tulajdona s törvényes térítmények, tehát ellenszolgáltatás ellenében van katonabeszállásolásra átengedve. Ehhez képest, ha a panaszos az átengedett kaszárnyában a kantin-helyiségekért a kantinostól ellenszolgáltatást kap, az még akkor sem volna házadó alá eső jövedelem, ha a kantin nem esne az 1909. évi VI. törvénycikk 27. §-a 7. pontjának rendelkezése alá. A panaszos terhére 1910. évre előírt házadó tehát nélkülözi a törvényes alapot, miért is e tekintetben a panasznak a rendelkező rész értelmében helyet kellett adni. (1023. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) 2. §. (1) bekezdés h. pont. A különböző kamarák hivatalos helyiségéi. Ügyvédi kamarák tulajdonát képező épületeknek a kamara által alkalmazott személyzet részére bérfizetés nélkül lakásul átengedett lakrészei házadómentességben nem részesülnek. (191. számú elvi jelentőségű határozat. — 1899.) Ügyvédi kamarák tulajdonát képező épületeknek csakis azok a helyiségiei részesíthetők állandó házadómentességben, amelyeket az ügyvédi kamarák kizárólag saját céljaikra használnak; a személyzet részére bérfizetés nélkül lakásul átengedett lakrészek azonban már házadómentességben nem részesíthetők. Az 1874. évi XXXIV. tc. 19. §-a értelmében az ügyvédi kamarák hatásköre kiterjed: „az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédek jogának megvédésére és kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére; továbbá a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, a korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra s javaslattételre", nemkülönben „az ügyvédi kamarák a fegyel-