Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

24 F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. zett törvényrendelkezés célzatát tekintve, a földadó adóalanyát megillető elengedési igény valósággal semmi összefüggésben nincsen az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 463. §-a értelmében, ellenérték fizetése mellett kötött kárbiztosítási ügyletnek a fennforgásával, avagy fenn nem forgásával és illetve ennek következményeivel. (1035. számú elvi jelentőségű határozat. — 1911.) A folyó és a védőgát között levő területre nézve földadó elengedésének árvízkár címén nincs helye. A folyó és a védőgát között fekvő területeken kívül még általában hullámtérnek tekintendők mindazok a területek, amelyek védőtöltés, vagy természetalkotta magas part hiányában árvíz által okozott elöntésnek rendszerint ki vannak téve. A folyammérnökségnek 1355/1913. sz. nyilatkozatából megállapítható, hogy az elemi csapás folytán igényelt adóelengedés ilyen hullámtérben fekvő földbirtokra vonatkozik. Minthogy pedig az árvíz által rendszerint boríttatni szokott hullámterek adóelengedésben árvízkár címén nem részesíthetők, mivel azok minőségi osztálybasorozása már az elöntések figyelembevételével történt, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1217. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) A gáton kívül levő területen gátszakadás által okozott árvízkár esetén földadóelengedésnek van helye akkor is, ha a hullámtér csak nyári gátakkal van védve. Árvíz esetén — az 1909. évi XI. törvény 36. §-ának rendelkezése szerint — a földbirtoknál általában földadóelengedésnek van helye. Az idézett törvény 38. §-a ezt a rendelkezést azzal egészíti ki, hogy az ártérben fekvő szántóföldeknél árvízkár címén csak gátszakadás folytán bekövetkezett, vagy oly rendkívüli árvízkárok eseteiben van adóelengedésnek helye, midőn az árvíz az egész községi határt elborítja és a föld termését egészben, vagy részben megsemmisíti, miután a rendes elöntések hátrányai már a kataszteri hozadék megállapításánál figyelembe vétettek. Az e bíróság által elrendelt bizonyító eljárás során beigazolást nyert az a körülmény, hogy a panaszosok hullámtéri szántóföldje a földmívelési miniszter által engedélyezett nyári gátakkal ármentesítve van és hogy ezen az ármentesített területen történt gátszakadás okozta az árvízkárt, amelynek következtében ezt a területet az árvíz teljesen elborította és azon az 1913. évben semmi termés sem volt.