Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])
F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 25 Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy panaszosoknak az 1913. évre árvízkár címén adóelengedésre igényük van. (1218. számú elvi jelentőségű határozat. — 1915.) Legelőknél, réteknél és szántóföldeknek nem minősíthető kerteknél tartós szárazság által okozott károk esetén adóelengedésnek nincs helye. Az 1883:X'LIV. törvénycikk 49. §-a elvként kimondja ugyan, hogy az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye, de ezzel kapcsolatban ugyanezen szakasz egyúttal meghatározza azokat az elemi csapásokat is, amelyek tekintetbe vehetők s a meghatározás értelmében az id. törvényszakasz c) pont alatti bekezdése szerint a tartós szárazság nem általában, hanem csakis a szántóföldekre nézve képez oly elemi csapást, amely károsodás esetében az adóelengedésre alapot nyújt. Eszerint a törvény határozott rendelkezése kizárván azt, hogy ez az adóelengedési ok a kertek, rétek és legelőkre is kiterjesztessék s ezzel szemben az adózó ügyfél által felhozottak figyelembe vehetők nem lévén, a kincstári képviselő panaszának helyet kellett adni. (790. számú elvi jelentőségű határozat. — 1907.) Réteknél tartós szárazság által okozott kár esetén adóelengedésnek helye nincsen. Az 1883. évi XLIV. törvénycikk 49. §-ában a bevezetésben elvként van kimondva, hogy az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben adóelengedésnek van helye. Ezen törvényes rendelkezés kedvezményt foglalván magában, mindenesetre szorosan magyarázandó s így a törvényes kedvezmények csakis azokban az esetekben engedélyezhetők, amelyekre e törvényszakasz folytatólagos intézkedései szoros magyarázat mellett alkalmazást nyerhetnek. Az idézett törvényszakasz a)—c) pontok alatti rendelkezéseiből az vehető ki, hogy abban az elemi károk minőségük szerint, ezenkívül az elemi csapással sújtott földek kiterjedés, dűlők, határok és mívelési ágak szerint vannak meghatározva. A törvényszakasz a) pontjában fel vannak említve a jégeső, árvíz és tűz, mint oly elemi csapások, amelyek tekintet nélkül arra, vájjon egész dűlőket avagy határokat magukban foglaló területekre terjednek ki s tekintet nélkül arra, hogy milyen a mívelési ága a csapással sújtott földterületnek — általában, t. i. minden körülmények között földadó elengedésre jogosító okot képeznek. A folytatólagos b) pontban a terményeknek rovarok általi pusztítása is ugyan mint általános t. i. oly elemi csapás említ-