Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. Ö- 15. §. (3) bek. — Az üzleti vagyon érték- 227 változása. felszólamlási bizottság, a panaszost ez által jogsérelem nem érte. Abból ugyanis, hogy a már, — ha nem is egészében adó­mentesen — teljesen leírt berendezési tárgy értékéből további leírás egyáltalán nem foganatosítható, következik az is, hogy ha a használati idő folyamán a vállalat egy bizonyos meghatározott üzletév kezdetéig a leírási lehetőséget az üzlet­évig lefolyt használati időt meghaladó időtartam arányában kimerítette, annak az üzletévnek a terhére adómentes leírást eszközölni már nem lehet. A mérlegbeli, vagyis az előző évi leírásokkal csökkentett érték ugyanis azt az értéket fejezi ki, amennyivel a leltári tárgy az adózó vagyoni állapotát kifejező zárszámadásban szerepel. Az adómentes leírásnak pedig az a célja, hogy az a veszteség, amelyik az évnyitó mérlegben ki­tüntetett érték és a tárgynak a használattal járó értékcsökke­nése folytán az üzletév végén megvolt forgalmi értéke között mutatkozik, elszámolható legyen. De ha ilyen különbség nincs, vagy a mérlegbeli érték — az előző évi és a használati idő szerinti arányt meghaladó leírások következtében — kisebb a használati idő szerint mutatkozó forgalmi értéknél, akkor az ennek az értéknek a kifejezésre juttatását célzó leírás tárgytalan. Az évenként adómentesen leírható összeg kiszámításánál az adófelszólamlási bizottságnak azt az aggályát, hogy a be­rendezés számlára elszámolt összegben alapítási költségek is vannak, figyelembe venni nem lehetett, mert erre tárgyi alap nem volt s az üzleti könyveket a könyvvizsgáló bizottság el­fogadhatónak találta. (2047. számú elvi jelentőségű határozat. — 1940.) 15. §. (3) bekezdés. Az üzleti vagyon értékének változása az adókivetésnél figyel­men kívül marad. Az általános kereseti adó alanyainak anyag- és árukészletéből az adóévet megelőző év első napján már megvolt mennyiséget, nemkülönben az azt követőleg beszerzett, illetve előállított anyag- és árukészletet, annak eredeti, tényleges beszerzési, illetve előállítási árán kell értékelni. A két érték között mutatkozó különbözetet a nyers jövedelem­ből levonni, illetve ahhoz hozzáadni nem lehet. A kereskedelmi törvény 28. §-a a kereskedőkre nézve ál­talában kimondja, hogy a javakat a leltár és mérleg össze­állításakor meglévő értékükben kell értékelni. A részvénytár­saságokra vonatkozó 199. §. 1. pontja szerint a társaság va­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom