Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. 19 natkozó 3. pontban pedig szélvihar által okozott kár nem említtetik. Ennélfogva a közigazgatási bizottságnak helyt adó határozata nem törvényes, miért is a kincstári előadó panaszának helyet adni és az elsőfokú határozatot kellett érvényre emelni. Miután azonban jelen esetben a felterjesztett iratok szerint, a fentebb említett elemi csapás okozta kár megállapítást nyert, ennélfogva jelen ítélet nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben akár az adózó fél kérelmére, akár a kir. pénzügyigazgatóság javaslatára, az 1909. évi XI. tc. 36. §. 7. pontja [F. H. Ö. 37. §. (2) bekezdés 6. p.J alapján a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszter az elemi csapásnak adóelengedésre igényt nyújtó minőségét megállapítanák, az adóelengedési kérelem ezen az új alapon előterjeszthető legyen. (1358. számú elvi jelentőségű határozat. — 1917.) Ha a rozsdakár nem semmisítette is meg az egész határokat magában foglaló nagyobb területen lévő minden egyes szántóföldnek termését, azokra a szántóföldekre nézve, amelyek termésének legalább egyharmadrésze a rozsdakár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. Mert az iratok szerint a rozsda 1903., évben M., V., B., K. és S. részben egymással szomszédos községek határában, tehát egész határokat magában foglaló nagyobb területen okozott a szántóföldek termésében elemi kárt. Mert továbbá a rozsdakár az 1903. évi július hóban, tehát oly időben állapíttatott meg, amikor a károsodásnak kitett földek újabb veteményezés által abban az évben jövedelmezőkké tehetők már nem voltak. És végre mert az 1883:X'LIV. törvénycikk 49. §. c) bb) pontjában és az 50. §-ban foglalt rendelkezések egybevetéséből kétségtelen, hogy ha az adóelengedés igénylésére alapul szolgáló elemi kár nem semmisítette is meg az egész határokat magában foglaló nagyobb területeken minden egyes szántóföldnek termését, azokra a szántóföldekre nézve, amelyek termésének legalább egyharmadrésze az elemi kár folytán elpusztult, az adóelengedés mégis jogosan igényelhető. (669. számú elvi jelentőségű határozat. — 1905.) Phylloxera vastatrix rovar ellen szénkénegezéssel fenntartott szőlőterület után — tekintet nélkül arra, hogy ez a terület a kataszteri munkálatokban nem mint szőlő, hanem mint szántóföld van felvéve s hogy ez az adótárgyváltozás bejelentett-e vagy nem — mindaddig, míg a szénkénegezés tart, a földadó kétharmadrésze nem követelhető. (501. számú elvi jelentőségű határozat. — 1903.) 2*