Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

20 F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál. A lisztharmat által okozott károk miatt földadóelengedésnek nincs helye. Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és a bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert a törvényes alapon kivetett földadónak elemi kár címén való törlése csak törvényes rendelkezés alapján igényelhető, már pedig a lisztharmat az 1909. évi XI. törvény 36. §-ának 4. a) pontja értelmében elemi csapásnak nem tekinthető, de nincsen törvényes rendelkezés arra az esetre sem, ha a lisztharmat pusztítását az a körülmény okozta, hogy az annak ellenszeréül szolgáló kénpor a kereskedésben beállott zavarok miatt nem volt kapható. (1399. számú elvi jelentőségű határozat. — 1918.) I A kertek termésében a rovarálca (csimaszok, pajor) által okozott károk esetében, ha a pusztítás egész dűlőket magában foglaló területre terjed, elemi kár címén való adóelengedésnek helye van. II. A kertek termésében a nyulak rágása által okozott károk miatt adóelengedésnek helye nincsen. A közigazgatási bizottságnak a kir. kincstári képviselő részéről panasszal megtámadott határozata a királyi kincstári előadó javaslatának elvetésével, adózó ügyfélnek csakis a facsemetékkel beültetett területei után a megállapított kár arányában a földadót törölni rendelte és pedig azért, mert köztudomású, hogy adózó ügyfélnek facsemetékkel beültetett kertjén a csimaszok (pajor) és nyulak rágásai folytán tényleg károk voltak s a több éven át ápolt facsemeték elpusztultak. — A királyi kincstári előadó panaszirata ezt az ilyképen meghozott közigazgatási bizottsági határozatot azért tartja sérelmesnek, mert a 13401. helyrajzi számú földrészletnek károsodását a bizottság megállapítása szerint, mezei és üregi nyulak idézték elő s ez a károsodás az adóelengedésre okul nem szolgálhat, annyival kevésbbé, mert adóelengedésnek csak akkor és ott van helye, ha a termés oly módon és időben semmisült meg, hogy az illető földrészlet abban az évben már újabb veteményezés által jövedelmezővé nem tehető. — Viszont ugyanerre az utóbb említett és a kár bekövetkezésének időpontjára való törvényes megszorításra tekintettel a csimaszok (pajor) által károsult 1538 helyrajzi számú területre is az elengedés megtagadását kérte. A tárgyiratokból és illetve az e bíróság részéről 254/1912. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratokból kitetszik, hogy az A) jegyzékben két földrészletre nézve állapíttatott meg a kár, és pedig a 2) folyószám alatt 1538. helyrajzi számú, s 1 hold 1117 D-ölnyi kertre nézve 8/3 részbén