Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

K. H. ö. 12. §. (3) bk.; 1940:XXII. tc. 19. §. 219. Új keresetforrások adóalapja. — Idényvállalatok. Az idényvállalatok általános kereseti adóalapja. Nem időszaki (saison) vállalatoknál, ha a vállalat első üzletéve csonka, a második üzletévre (az egész évre) a K. H. ö. 12. §-ánk (3) bekezdése alapján átszámított adóalap a csonka évben elért tiszta jövedelemnek egy teljes évre arányosan átszámított összegénél kevesebb vagy több nem lehet. A K. H. Ö., 12. §-ának (3) bekezdése harmadik mondatának nyelvtanilag is világos rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy az adóalapot a csonka évet követő teljes évre a csonka év adóalapjának egy teljes évre eső arányos átszámításával egyszerű számtani müvelet útján kell megállapítani, ami a csonka évet követő teljes évben valósággal elért tiszta jövedelemnek a figyelembevételét kizárja. Nyilvánvaló ez az idézett §. második mondatának abból az alapvető rendelkezéséből, hogy az első évben elért jövedelem szolgál úgy az első, mint a második évben adóalapul, ami egyenesen kizárja a második évben elért jövedelem figyelembevételét, vagy csak mérlegelését is a második év adóalapjának a megállapításánál, de nyilvánvaló ez a §. harmadik mondatának a második mondatával való egybevetéséből is, amely az első teljes évet az első csonka évvel állítja szembe. Amilyen észszerű az, hogy teljes első év esetén a teljes második évre az adót az első évi jövedelem után kell kivetni, éppen úgy indokolt, hogy csonka első év esetén ennek a jövedelmét a második évre arányosan egy teljes évre kell átszámítani. Ha nem ez lett volna a jogszabályalkotó célzata és világosan ki is fejezett akarata és ha meg akarta volna engedni a második év adóalapjának megállapításánál a második évben tényleg elért tiszta jövedelemnek a mérlegelését, akkor ezt kifejezetten kimondta volna és ez esetben az arányos átszámítást nem állította volna fel parancsoló jogszabályként. Egyébként az idézett 2. és 3. mondat lényegében eljárási szabály, amelynek ez,a jogi természete is kizárja a jogszabály értelmezésénél annak a mérlegelését, hogy az milyen anyagi kihatással járhat. Ezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a nem időszaki (saison) vállalatoknál, ha a vállalat első üzletéve csonka, a második üzletévre (az egész évre) a K. H. Ö. 12. §-ának (3) bekezdése alapján átszámított adóalap a csonka évben elért tiszta jövedelemnek egy teljes évre arányosan átszámított öszszegénél kevesebb, vagy több nem lehet. (235. számú jogegységi megállapodás. — 1935.) Ha a földhaszonbérlet a gazdasági év szerint, tehát pl. október 1-ével veszi kezdetét és a tiszta jövedelmet gazdasági könyvek álapján munkálják ki, a csonkaévi, továbbá a második és haiv