Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

220 K. H. Ö. 12. I (3) bek.; i9hO:XXII. tc. 19. §. Új keresetforrások adóalapja- — Idényvállalatok. madik naptári évi adóalapot csak a harmadik naptári évi adókivetés során lehet megállapítani, az első teljes gazdasági év eredménye alapján. A kezdő csonkaévre az első teljes gazdasági évi jövedelem aránylagos részét kell adóalapul felvenni, viszont a haszonbérlet utolsó naptári évére már csak egy teljes gazdásági évnek a kezdő csonkaév időtartamával arányban csökkentett része vehető számításba. A panaszos földhaszonbérlete 1934. október 1-én kezdődött, s csak 1936-ban lett először, még pedig egyidejűleg az 1934. csonka évre s az 1935. és 1936. évekre általános kereseti ndóval becslés útján megróva. Az általános kereseti adó a K. H. Ö. 12. §. rendelkezése szerint a kezdő (csonka) év kivételével rendszerint az egész naptári évre vetendő ki. A mezőgazdasági haszonbérleteknél a gazdasági év a naptári évvel nem lévén azonos, a felhívott §. (4) bekezdése az t)tt megjelölt feltételek esetén módott ad arra, hogy az adó ^z adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági év eredménye alapján vettessék ki. Ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy az adó a gazdasági évnek megfelelő időközökre vetendő ki, — tehát az adóév ez esetben is a naptári év marad, — hanem csak a valóságos jövedelem adóalapul vételét célozza. A mezőgazdasági haszonbérleteknél köztudomású, hogy a szokásos (október 1-ével kezdődő) gazdasági évnek a naptári év végére eső első 3 hónapja rendszerint semmi vagy csak kevesebb jövedelmet hoz, mint a gazdasági évnek többi, különösen pedig utolsó 6 hónapja, s így abban az esetben, ha a szokásos gazdasági év kezdetével kezdődő haszonbérleteknél az első 3 hónapra, tehát a csonka évre eső jövedelem ennek ^ 3 hónapnak valóságos bevétele és kiadása szerint alakulna, s a csonka év eredménye veszteséggel zárulna, úgy sem a csonka évre\ sem a rákövetkező naptári évre adóalap megállapítható nem volna. Ily eredményt az adórendszerünk nem célozhatott, mert így valóságos tiszta jövedelmet az adózás alól mentesített volna. A mezőgazdasági év jövedelmezőség szempontjából csak mint egy egységes egész bírálható el, melyben a jövedelmet eredményező tényezők a gazdasági év különböző szakaira oszlanak meg, a jövedelem pedig ezeknek a különböző erőknek együttes hatásaként jelentkezik. Épp ezért az esetleges befektetést jelentő, de azonnali jövedelmet nem produkáló időszak {csonka év), mint egység az egész gazdasági év eredményétől külön s önállóan el nem bírálható. Minthogy pedig a szokásos gazdasági évvel kezdődő mezőgazdasági haszonbérleteknél az első 3 hónap (csonka év) hozama megállapításánál csak az^adózóra egyedül irányadó saját eredménye a döntő s ezért a