Koós István - Lengyel József (szerk.): A m. kir. Közigazgatási Bíróság adókra és illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye 1896-1941. I. kötet (Budapest, [1942])

18 F. H. Ö. 37 és 39. §§. — Adóelengedés elemi csapásoknál zataikban nem pusztán elveket mondanak ki, hanem konkrét eseteket bírálnak el. Ezen indokokból az alaptalan panaszt elutasítani kellett. (275. számú elvi jelentőségű határozat. — 1900.) A szántóföldeken szélvihar által okozott kár csak akkor ad igényt az adó elengedésére, ha előzetesen a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértően ennek az elemi csapásnak az adó elengedésére igényt nyújtó minőségét megállapítja. Az elemi kár, melynek címén földadó elengedés kéretett s a közigazgatási bizottság által meg is adatott, erös szél, illetve szélvihar által szántóföldeken már érett kalászok kirázása s búzaszemek szétszórása által okoztatott. Panaszát a kincstári előadó arra alapítja, hogy az új adókezelési törvény (1909. évi XI. tc.) 36. §-ában az elemi károk nemcsak általában, hanem művelési ágak szerint is fel vannak sorolva, s vihar által okozott elemi kár pedig e törvényszakasz szerint csakis erdőknél ad igényt földadó elengedésre. A kincstári előadó panasza alaposnak találtatott. Tényleg lényeges eltérés van a régi és új törvény erre vonatkozó intézkedései között. Az 18813. évi XLIV. tc. 49. §ának c) bb) pontja szerint szántóföldeknél nemcsak fagy vagy földárja, valamint tartós szárazság, hanem más elemi csapás következtében beállott kár esetén is volt adóelengedésnek helye, ha ez a „más" csapás egész határokat magokban foglaló nagyobb területeken a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tehetők. A régi törvény tehát a fölsorolt csapásokon kívül más csapások esetén is állapít meg adóelengedési igényt, azzal az eltéréssel, hogy taxatíve föl nem sorolt csapásoknál azoknak kiterjedésétől teszi függővé a kedvezmény megadhatását. Ellenben az új törvény annálfogva, hogy a károk fölsosorolása kimerítőbb, továbbá annálfogva, hogy a 36. §. 7. pontja [F. H. Ö. 37. § (2) bekezdés 6. p.] nemcsak szántóföldekre, de egyáltalán minden mívelési ágra nézve „más, esetről-esetre felmerülő elemi csapások okozta károk" figyelembe vételét is megengedi, azonban csakis a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszternek vonatkozó határozata alapján, a régi törvénynek említett c) bb) pontjában foglalt „más elemi csapás" kitételt, 36. §-ának a szántóföldekre vonatkozó 3.\ pontjában célzatosan kihagyta. Eszerint az új törvény alapján, a felhívott 36. §. 7. pontjában lefolytatott előzetes eljárás nélkül csakis az 1—6. pontban taxatíve felsorolt esetekben engedélyezhető adóelengedés, a szántóföldekre vo-